2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért és Mercédesz napja

Hogyan ismerhetjük fel a hamis fotókat?

Az emberek rosszak a fotók hitelességének megítélésében. Ahol a valóságot látják a képen, ott manipulációt gyanítanak, amiről pedig azt hiszik, hogy valódi, az legtöbbször hamis. Nem újkeletű dolog ez, a történelem során sokszor fordult elő a hamisítás.

A szemhiszékenység népbetegség. Hiszem, ha látom, tartja mondás. De már a 80-as évek elején készült Woody Allen-komédia, a Zelig fotói vagy a 90-es években gyártott Forrest Gump című film "dokumentumfelvételei" óta tudnunk kéne, hogy a pixelvilág erősen manipulált "valóság". (Mindkét filmben a főhős történelmi alakokkal "találkozik".)

Főleg ma nem árt "képben lenni" a képek valóságtartalmát illetően, az Instagramm és a közösségi média korában, ahol mindenki vizualitással versenyez a közönség figyelméért: szelfikkel, mutatós fotókkal - s ezek módosítására olcsó, mindenki számára hozzáférhető eszközök, szoftverek vannak.


Árulkodó jelek

9464.jpg

Megvannak a módjai, hogyan lehet észrevenni, ha egy fotóba beleavatkoztak. Ez akár az üzleti átverések, a hamis reklámok kiszűrésében is segíthet nekünk, de a magánéletünkben is. Mi van, ha a félrelépéssel vádolt párunk egy összeesküvés vagy rossz tréfa áldozata, és sosem csókolózott vagy ölelkezett X-szel vagy Y-nal? Vagy ha a társkereső oldalon kiszemelt randipartner fotói erősen manipuláltak?

Ma már simán megcsinálhatja bárki, hogy egy fényképen belehelyez egy személyt egy szituációba, ahol valójában sosem volt jelen fizikailag. Az észrevehetetlen képmanipulálás azonban ritka.

  • Ha arcokat ábrázoló közelképekkel van dolgunk, a szemekből kivehetők a környező fényviszonyok, vagy akár a személy körül lévő tárgyak és emberalakok is.
  • A fények és az árnyékok sokat elmondanak a helyszínről, a (kül vagy bel)tér nagyságáról. Kivehető a fényforrás színe és a fény erőssége is. Lemenő nap? Autóreflektor? Esetleg köztéri világítás? Vagy egy neonfelirat?
  • Ha a napfény az ember mögül jön, akkor a személynek a füle vörösnek fog látszani a benne lévő vér miatt. Ha viszont elölről van megvilágítva, akkor nem lehet vörösességet látni a fülön.
  • Ha az ember mögötti árnyékot berajzoljuk, tehát kijelöltük a körvonalait, azt egyenesen továbbhúzva egyenesen a fény felé vezet a vonal. Így meg lehet állapítani, honnan jött a fény. Ezek a vonalaknak stimmelniük kell. Érdemes a fény irányát összevetni a szemek, a vizes vagy tükrös, üveges felületekre eső fénnyel. Ha több a következetlenség, akkor lehet, hogy nemcsak egy embert raktak bele a képbe, de tárgyakat is - utólag, digitálisan.

Ha a felsorolt tényezők közül valamelyik nem konzisztens, akkor nagy az esélye, hogy beavatkozás történt a képen. 


Híres kamufotók

Nincs olyan választási kampány a világban, ahol ne módosítanák a jelöltek képeit. Vagy azért, hogy a politikus ne tűnjön rasszistának (ezért nem fehér bőrszínű embereket is belephotoshopolnak az őt hallgató tömegbe), vagy azért, hogy fiatalabbnak tűnjön a képviselő- vagy elnökjelölt.

Ma már külön szakma a képhitelesség kutatása (digital forensics). Ez nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy milyen gyakori, hogy álfotók terjednek el. Egy hamis Time magazin címlap Trumpról például az elnöki golfklubban is felkerült a falra.

  • A 2004-es amerikai elnökválasztási kampány során előkerült egy fotó, amelyen John Kerry ül Jane Fonda mellett egy a vietnami háború ellen 1970-ben rendezett tüntetésen a színpadon. De kiderült, hogy a fotó hamis.
  • Amikor a Sandy Hurrikán lecsapott Amerikára, a net tele lett olyan bámulatos viharképekkel, amikből jó pár nem volt igaz. A viharfelhők valóban félelmetes látványt nyújtottak New York égboltján, csak éppen pixelvirivarizás eredményei voltak.
  • 2008-ban Barack Obama volt látható egy képen, ahogy telefonon beszél, s mögötte az óra pontban 3 órát mutat. Ez is kompozitkép volt. Utalás Hillary Clinton egy tévéreklámjára, melyben azt mondta, hogy a telefont fel kell emelni háromkor is.
  • Abraham Lincolnnak is volt egy fotója, amin tulajdonképpen csak a feje volt az övé. Egy álló politikus testére retusálták rá kezdetleges, 19. századi eszközökkel. Ma a Library of Congressben őrzik a hamis fotót. A csalást kanonizálták.
  • 2008-ban az iráni nukleáris rakéták indításáról szóló képekbe nyúltak bele. Az egyik rakéta nem indult el, helyére tettek a képen egyet, ami elindult.

A világ hírszerzőügynökségei ezért nagyon óvatosak minden olyan fotóval, ami zárt politikai rendszerű, diktatorikus országokból jön (pl. Irán, Észak-Korea, Szíria), mert nagy az esélye, hogy a kifelé mutatott kép manipulált, elfedi a valóságot.


Számítógép-memória

Az amerikai DARPA olyan eszközt fejleszt, mely képes automatikusan megállapítani egy fotóról, hogy módosított-e. A 2011-ben alapított Fourandsix nevű cég szolgáltatja a technológiát. A digitális képek többségét jpeg fájlként használjuk. Ez azonban olyan formátum, amelynek a méretét le kell butítani. Ez a butítás úgy történik, hogy bizonyos adatokat elvesztünk. Nincs két egyforma jpeg formátum. Sok mindentől függ, hogy mit hagyunk el az eredeti képből. Még a digitális fényképezőgépekben is módosíthatjuk a beállításokat, hogy milyen minőségű fotót akarunk, s az ettől függően sok vagy kevés MB helyet foglal el a memóriakártyán.

 

Egyéni memória

Kutatások kimutatták, hogy a neten látott hamis képek később beépülnek az emlékezetünkbe, és valóságként fogadjuk el azt, amit láttunk.

Eleve rosszak vagyunk a képek hitelességének megítélésében. A Stanford University egy közelmúltban végzett kutatása az általános iskolásokat és a középiskolásokat vizsgálta: a fukusimai erőmű katasztrófájáról mutattak kamufotókat. Pontosabban olyan virágokat, melyek elkezdtek burjánzani.

A valóságban ennek semmi köze a radioaktivitáshoz, természetes folyamatról van szó. De a 170 kiskorú alanynak csak 20 %-a kérdőjelezte meg a fotók hitelességét. A brazíliai Federal University of Rio Grande do Sul kutatásában résztvevőknek 47 %-a volt képes felismerni a manipulációkat különféle fotókon.

 

Történelmi memória

9465.jpgLee Harvey Oswaldról, a John F. Kennedy meggyilkolásával vádolt férfiról van egy fotó, amin egy ház kertjében áll és fegyvert tart a kezében. Ezt a képet használta a vád annak bizonyítására, hogy ilyen fegyverrel lőtte le az amerikai elnököt. (Azonban mielőtt bíróság elé állhatott volna, Oswaldot lepuffantották.)

A JFK meggyilkolását övező összeesküvés-elméletek hívei azt vallják, hogy a fotó hamis. De az említett Fourandsix nevű cég egyik alapítója, Hany Farid, aki évtizedek óta foglalkozik a képmásítás tudományával egy angliai egyetemen, 3D-s modellt készített a képről, elemezve Oswald testtartását (amibe sokan belekötöttek már, hogy mesterkéltnek tűnik, nem olyannak, mintha fegyvert tartana a kezében), a fegyver súlyát és hosszát, a fényviszonyokat, az árnyékokat Oswald arcán stb. A képből kivehető arányok alapján 101,2 centiméteresre saccolta a fegyver hosszát. Ez csak 2,5 centiméterrel kevesebb, mint amilyen fegyverrel -a vád szerint- Oswald állítólag lelőtte JFK-t.

A verdikt a következő: a kép nagy valószínűséggel érintetlen. A valóságot ábrázolja. Erről 2009-ben, 2010-ben és 2015-ben is publikált tanulmányt.

Farid szerint az emberek nagy része gyakran gondolja azt a hiteles képről, hogy kamu, a hamis fotóról pedig elhiszi, hogy a valóságot mutatja. "Az emberek tehát tudatlanok és magabiztosak egyszerre, ami a legrosszabb kombináció". Az egészséges szkepticizmus nem árt e kérdésben.

(A BBC cikke alapján.)