Hiába a biztosítás, nem biztos, hogy fedezi a kárt
Tízből hét magyar lakástulajdonost vagy bérlőt ért már kár az elmúlt tíz évben. Egy friss felmérés szerint az otthonbiztosítással rendelkezők harmada öt éve vagy még annál is régebben módosította szerződését, 10% azt sem tudja, mire terjed ki a biztosítása.
A hamisítatlan nyár beköszöntével nemcsak a jó időre, de többek között a hirtelen érkező, heves viharokra is fel kell készülnünk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy évről évre együtt növekszik az extrém erejű viharok és az ingatlanokban-ingóságokban keletkezett károk száma. Egy frissen végzett reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek közel háromnegyedének van lakásbiztosítása, 20 százalékának viszont vagy egyáltalán nincs, vagy ha korábban kötött is, nem tudja, hogy az valójában milyen fedezetet nyújt, így elképzelhető, hogy van olyan vagyontárgya, amire nem fizetne a biztosító, ha bekövetkezne a baj. A biztosítással rendelkezők száma az egész országra vetítve sokkal alacsonyabb a fővárosban, ami arra vezethető vissza, hogy Budapesten többen laknak bérelt ingatlanban, mint Magyarország egyéb régióiban – mutat rá az OVB Vermögensberatung Kft. és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. kutatása.
Kártérítési kisokos viharszezonban
A június végi viharos időszakban alig két hét alatt 13 ezer kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz, a károk becsült értéke meghaladta az 1,8 milliárd forintot – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel. A legtöbb bejelentés vihar, jégverés és – kisebb mértékben – villámcsapás okozta károk miatt érkezett a társaságokhoz. Az erős szél sok helyen megbontotta a tetőket, a jég különösen a palatetőkben tett károkat. Az erős szél fákat döntött ki, ami az ingatlanokban és a kerítésekben is kárt okozott.
Évek óta gyakoriak a heves viharok, amelyek sokszor nem csupán beteg, korhadt, hanem egészséges fákat is kidöntenek, akár totálkárossá törve az alattuk parkoló járműveket. Vajon ilyen esetekben hogyan működik a kártérítés? Hogyan csökkenthető ez a kockázat? Cikkünkből megtudhatja. Viharkár esetén pedig ebből a cikkünkből is tájékozódhat.
Bérelt ingatlanra is érdemes biztosítást kötni
A kutatás eredményéből kiolvasható, hogy a bérlők fele nem tudja, hogy az ingatlan, amit bérel, rendelkezik-e biztosítással, pedig azt érdemes lenne már a bérleti szerződés megkötésekor külön is tisztázni a főbérlővel, hiszen ha a „háziúr” ilyet nem kötött, a bérlőnek is joga van megvédeni értékeit. A válaszadók negyede biztosan tudja, hogy a bérleményre, amelyben él, nem kötöttek semmilyen otthonbiztosítást. Amennyiben lakást bérel és szeretné ingóságait és az ingatlant biztosítani, mindenképpen érdemes szerződést kötni, de annak tényét és tartalmát a bérbeadóval is egyeztetni kell.
A társasházban élők közülük is csupán 5 százalék tudja biztosan, van-e a háznak biztosítása és az kár esetén mit térít. A társasházaknak nem kötelező épületbiztosítást kötniük, ez mindig az ott lakók döntésétől függ. Amennyiben a lakóközösség a biztosítás mellett döntött, úgy az a lakás szerkezeti elemeire is kiterjed. Ezt azért jó tudni, hogy a lakó ne fizessen magasabb biztosítási díjat azáltal, hogy bizonyos elemek esetleg kétszeresen vannak biztosítva. A társasház biztosítása viszont nem biztos, hogy kiterjed például a lakáson belüli burkolatra, festésre, tapétára, illetve biztosan nem nyújt fedezetet a lakásban található ingóságokra, vagy éppen a biztonsági üvegezésre.
Alul vagy túlbiztosított ingatlanban élünk?
A felmérés adatai alapján viszont az is jól látszik, hogy ha valaki rendelkezik lakásbiztosítással, az többnyire az ingatlanra és az ingóságokra is kiterjed, ám a megkérdezett otthonbiztosítással rendelkezők harmada öt éve vagy még annál is régebben módosította szerződését. Ez leginkább a negyvenévesnél idősebb korosztályra jellemző, ahol már feltehetően változtak azóta az életkörülmények is.
„Amennyiben az ingatlanunk a szerződés megkötése óta felújításon esett át, vagy az évek során gyarapodtak ingóságaink, érdemes a lakásbiztosítást is aktualizálni, különben elképzelhető, hogy kár esetén a biztosító ezekre nem fizet. Előfordulhat, hogy új, vagy speciális igények merültek fel az évek során, vagy a biztosítás nem tartalmaz bizonyos felelősségi károkat, ezek pedig mind a jelenlegi szerződés átdolgozását igénylik. Otthonunk értéke azonban rajtunk kívül álló okok, például a jelenlegi ingatlanpiaci folyamatok miatt is jelentősen változhat, ami szintén a szerződés módosítását tehetik szükségessé. Az otthonunk és az ott található tárgyaink általában a legnagyobb anyagi értékeink, ezért fontos, hogy megfelelő biztosítással gondoskodjunk a védelmükről.” – mondta Jánosi Gergely, az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója.
Növekszik az ügyfelek tudatossága
A Netrisk.hu tapasztalatai szerint folyamatosan nő a kiegészítő biztosítások népszerűsége: a megkötött lakásbiztosításoknak immár 35 százalékához igényeltek külön egy vagy több kiegészítő biztosítást tavaly. A leggyakrabban választott kiegészítő termék a családi balesetbiztosítás, amelyet a szerződések 18%-hoz választottak (2015-ben ez az arány 14 százalék volt). Ráadásul a választott biztosítási limit összege is emelkedett, a 2015-ös 610 ezer helyett 2016-ban már 700 ezer forint volt ennek átlagos mértéke.
A válaszadók alig több mint 10 százaléka tudta csupán, mit is jelent az a kifejezés, hogy „biztosítási összeg”, ami valójában a biztosító teljesítési kötelezettségének felső határát takarja. Ezen összeg, amely a biztosítási díj megállapításának alapja is, jó esetben megegyezik a biztosított vagyontárgy értékével. Amennyiben a biztosítási összeg és a biztosított vagyontárgy értéke eltér egymástól, alul vagy túlbiztosításról beszélhetünk. Előbbi esetben, a fedezetben kisebb értékkel vagy egyáltalán nem szerepel az adott vagyontárgy. Ekkor a biztosító a kárt nem teljes mértékben, hanem pro-ráta alapján arányosan téríti meg. Egy 100 ezer Ft értékű, de csak 50 ezer Ft-ra biztosított vagyontárgy esetében például a biztosító csak a kár 50 százalékát fogja kifizetni akkor is, ha a kár kevesebb, mint 50 ezer Ft. Túlbiztosításról pedig akkor beszélhetünk, ha a szerződésben magasabb értékkel szerepel az adott vagyontárgy, ami indokolatlan többletdíjat eredményez. Kár esetén a biztosító legfeljebb a tényleges értéket fizeti, ezért felesleges több díjat fizetnünk az indokoltnál.