2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért és Mercédesz napja

Ezért rajongunk a sorozatzenékért

A zene fokozza a boldogságérzetünket és csökkenti a szorongást. Az ELTE adjunktusa, Hermann Veronika most bevezet minket a sorozatok és zenék közös világába. Egy idő után a kép és hang egybe forr, ezt érezzük, amikor meghalljuk kedvenc sorozatunk főcímzenéjét.

9407.jpgLibabőrösök leszünk, ha meghalljuk a jelenleg VIASAT6-on futó X-akták címdalát, nosztalgiázunk a Szomszédok zenéjére és elfog az izgalom a Trónok Harca első ütemeinél? Már a 90-es években hódító Simpson család és a Twin Peaks készítői is felismerték a sorozatzenék jelentőségét, amelyek segítettek emlékezetessé tenni azokat. (Itt olvashatja interjúnkat Anthony E. Zuikerrel, a CSI - Helyszínelők krimisorozat írójával.)

 

A legújabb nemzetközi kutatások is megerősítik, amit már korábban is sejtettünk: a zene fokozza a boldogságérzetünket és csökkenti a szorongást. Emellett nagy hatással van a mindennapjainkra, az érzéseinkre és ezzel együtt a gondolatainkra is, mert jelentéstöbbletet ad számunkra. Egy jól eltalált és időzített epizódsláger ugyanúgy része a sorozatélménynek, mint akár a szereplőgárda vagy a történetvezetés. Jól tudják ezt a sorozatkészítők és producerek is, akik szinte már sportot űznek abból, hogy melyikük tudja megnyerni a sztárzenészeket egy epizódhoz, vagy éppen hogyan csinálhatnak sztárt egy addig ismeretlen zenészből vagy zenekarból az adott sorozat népszerűségét kihasználva.

 

Idén márciusban robbant nagyot a hír, hogy az HBO-n futó Csajok egy epizódjához a svéd énesnő, Robyn egy addig kiadatlan dalát biztosítja majd a producer-színész-rendező Lena Dunham kérésére. A svéd énekesnő igazi Csajok rajongóként Instagram oldalán jelentette be a hírt, amelynek a zene- és sorozatrajongók egyaránt örülhettek.

Ezt látta már?

A Halt and Catch Fire - CTRL nélkül című tévésorozat a személyi számítógépek hőskorába repített vissza. A széria Emmy-és Oscar-díjas producerével, Mark Johnsonnal a cannes-i MIPTV-n beszélgettünk.

 

A filmsorozatok tekintetében a kép és a zene különösen jól kiegészíti egymást, egyik sem működik igazán a másik nélkül. A hang segíti a nézők mélyebb bevonódását a történetbe, átérezve annak minden apró rezdülését, ezért is történik meg sokszor, hogy egy-egy dallam a fülünkben maradva egész nap elkísér bennünket - teszi hozzá Hermann Veronika, az Invitel sorozatszakértője.

 

Sorozatzene vagy zenés sorozatok?

A sorozatíróknak érdemes körültekintően választani zenét, hiszen az meghatározhatja a nézők adott sorozathoz való hozzáállását. Josh Schwartz, a Narancsvidék alkotójának elmondása szerint a készítők kezdetektől fogva arra törekedtek, hogy a zene a sorozat szerves része legyen, és ne csak a hangulatot, hanem a cselekményt is alakítsa. A Narancsvidék zenéjét a Sorozat+ csatornán csíphetjük el mostanában. Hasonlóan a tinédzsereknek szóló sorozathoz, a Fox és a Prime műsorában is szereplő A Grace klinika is nagy hangsúlyt fektetett az epizód kontextusához illeszkedő dalok kiválasztására, elsősorban olyan együtteseket preferálva, amelyek a sorozathoz hasonlóan szintén az Egyesült Államok északnyugati partvidékeiről származnak. A számok nem csak az epizód színvonalát emelték, hanem saját életre is keltek: több együttes is az ismert sorozatoknak köszönhetően futott be rövid idő alatt sikeres karriert.

 

A hazai közszolgálati televíziós csatornákon futott tévésorozatok sem panaszkodhatnak: az egyik legismertebb főcímdal, a Szomszédok zenéje Hidas Frigyes zeneszerző munkája, akinek 60. születésnapjáról a sorozatban is megemlékeztek 1988 májusában – a történet szerint Vágási Jutka tanárnő énekórán beszélt a kerek évfordulót ünneplő zeneszerzőről és munkáiról, miközben meghallgatták a gyerekekkel a sorozat zenéjének alapját képező Minikoncert című darabot. Az 1990-es években nem készült olyan sok magyar széria, hogy zenei robbanásról lehessen beszélni, azonban még így is született néhány emlékezetes sláger. Például a nem minden botránytól mentes Űrgammák főcímdala, a Xénia-láz tette igazán ismertté Szulák Andreát, de nagyon népszerű volt a Patika című sorozat – többek között – Dés László és Somló Tamás által jegyzett zenéje, vagy a Kisváros főcímdala is, amely utóbbi a KGB együttes munkája volt.

 

Azóta persze új idők járnak, ma már akár lejátszási listákon is meghallgathatjuk a sokak által igen kedvelt magyar sorozat, az Aranyélet zenéjét. A jól eltalált, Family című főcímdalt a Fancy Dress Party néven alkotó Fülöp Péter írta, akinek idén Detective címmel jelent meg új albuma. Az HBO sajátgyártású sorozatában, az Aranyéletben ezen kívül olyan előadók dalai is megszólalnak, mint a Tankcsapda vagy a Szabó Balázs Bandája, de kevésbé ismert, underground magyar együtteseknek is megjelenési lehetőséget biztosítanak. Az Aranyélet – és a zene – népszerűsége azt mutatja, hogy már Magyarországot is elérte az új típusú, a befogadónak minden szempontból prémium élményt adó televíziós sorozatfogyasztási forma.

 

Sorozatslágerek a mindennapokban

Egy jól eltalált zene és az adott sorozat összhangja a későbbiekben is hatást gyakorolhat mindennapjainkra, így akár a hangulatunkra vagy a világnézetünkre is. Nem véletlen, hogy a sorozatrajongók egy-egy epizód megtekintése után is gyakran keresik fel kedvenceik slágereit és azok így a sorozatok világán túl is hosszú ideig képesek fennmaradni.

„Televíziós műsorszolgáltatóként elengedhetetlen kötelességünk, hogy napról-napra figyelemmel kísérjük a nemzetközi tévés sorozatpiac alakulását. A csatornaválaszték kialakításakor sokfajta szempontot kell figyelembe vennünk, amelyek közül az egyik a tervezett műsorbeosztás” – fogalmazott Langsteiner Marianne, az Invitel Csoport lakossági és kisvállalati üzletágának vezetője. A nagyobbak mellett a kisebb, niche tartalmakat sugárzó csatornáknak is köszönhetünk nemzetközi szinten már ismertté vált érdekes sorozatokat, amelyek közül a legnépszerűbbek hazánkba is eljutnak. Sőt, az utóbbi években megfigyelhető trend, hogy a magyarországi közönség a nyugat-európai vagy a tengerentúli premierrel egyidőben tekintheti meg egy-egy évad legújabb részeit.