2017. szeptember 23. szombat
Tekla és Lina napja

50 évig titkolták: a koleszterin nem is olyan rossz!

Amerikai tudósok eltitkolták az ezt bizonyító kutatás eredményeit, melyet 1968 és 1973 végeztek. A növényi eredetű zsiradékok, vagyis a telítetlen zsírsavak nem okoznak szív- és érrendszeri betegséget. Sőt, ezek csökkentése az étrendünkben növeli az elhalálozás valószínűségét.

8999.jpgA zsiradékok nem népszerűek. Ha fogyni akarunk, azért tekintünk rájuk ellenségünkként. Ha a szív- és érrendszeri betegségektől tartunk és meg akarjuk előzni a kialakulásukat, akkor azért kerüljük a zsírokat. Minden gramm zsírra 9 kalória jut (a kalóriából nyerünk energiát), míg egy grammnyi szénhidrátból vagy fehérjéből csak 4 kalóriát kapunk.


Jó ideje szajkózza a szakirodalom, hogy különbség van a telített, vagyis állati eredetű zsírsavak és a telítetlen, azaz növényi zsírsavak között. Előbbi a rossz zsír, utóbbi a jó (vagy jobb).
Régi lyukkártyák és mágnesszalagok kerültek elő, ezek tartalmazták a közel 50 évvel ezelőtti tudományos kutatás adatait. Tudósok 20 és 97 év közötti nőket és férfiakat vizsgáltak, akik vagy idősek otthonában vagy elmegyógyintézetben éltek, tehát a létesítmények üzemeltetőitől kapták az élelmüket. A vizsgálat során véletlenszerűen kaptak növényi zsiradékokat és állati zsiradékokat. 


A Quartz beszámolója szerint a vizsgálat megcáfolni látszanak azt a régi, széles körben elterjedt beidegződést, hogy a telített zsírsavak az ártó alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin felhalmozódását okozhatják az erekben és az artériákban, amitől szívkoszorúér-szűkület alakulhat ki. Ezzel szemben a növényi, azaz telítetlen zsírsavak nem növelik a koleszterinszintet.

 

Előzze meg a szívbetegséget

Mi a varázsszó? Testedzés. Nem kell feltétlenül kondizásra gondolni, de még tornázásra sem. Elég ha az ember 22 percet sétál minden nap, vagyis heti szinten 150 percet. Emellett kiegyensúlyozott étrendet követ, amiben sok a gyümölcs, a zöldség. Telített és telítetlen zsírsavakat is fogyaszthat.


A szerzők nem elemezték, miért élnek ilyen erős előítéletek a zsírsavakról -és szívre gyakorolt hatásukról- az emberek fejében és a médiában, de az biztos, hogy a gyógyszeripar évente 20 milliárd dollárt meghaladó bevételre tesz szert koleszterincsökkentő készítményei révén. 


A '60-as évek végi kutatásban azt tapasztalták, hogy a növényi zsiradékokat fogyasztó alanyoknál 14 %-kal volt alacsonyabb a koleszterinszint. Ugyanakkor magasabb volt náluk a végzetes betegségek előfordulásának esélye. Ha 0,3 %-kal volt kisebb a koleszterinszintjük, 22 %-kal volt magasabb a halál bekövetkezésének esélye.


Ez felettébb nagy meglepetést okozott a tudósoknál, hiszen ennek épp ellenkezőjét várták. Ebből a fordított arányból -alacsonyabb koleszterinszint, magasabb halálozási esély- logikusan jön az a következtetés, hogy a zsírsavak valószínűleg nem is olyan nagy ellenségeink, mint gondolnánk, és közel sem tömítik el annyira az ereinket, mint ahogy azt mondták nekünk évtizedeken át.


A Mayo Clinic munkatársai akadtak rá az elsuvasztott vizsgálati eredményekre, s az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (US NIH) és a University of North Carolina-Chape Hill kutatóival együtt rágták át magukat az eddig nyilvánosságra nem hozott adatokon. Ezen túlmenően brit és kaliforniai kutatók a British Journal of Sports Medicine-ben tették közzé elemzésüket, melyben összefoglalták az eddig publikált tanulmányokat a koleszterin és a szívbetegségek kapcsolatának témájában. E szerint "elhibázott az a koncepció, hogy a telített zsírsavak eltömítik az ereket".


Persze az is igaz, hogy a koleszterin szívbetegségeket előidéző hatása igazolt dolog. Apró buborékokat hoznak létre az artériák falán, amik amikor kipukkadnak, gyakran szívinfarktust okoznak. Csakhogy a szívkoszorúér-szűkület nem ennek tudható be. Az nem más, mint egy gyulladásos betegség. Állandó, krónikus gyulladás. Azokban a kutatásokban, amiket a brit és amerikai kutatók átnéztek, a zsírbevitel csökkentése nem vitte lejjebb a szívinfarktus előfordulásának statisztikáit.