2017. július 22. szombat
Magdolna és Magda napja

Újabb 5 tanács, hogy egész nap a csúcson legyünk

Modern világunkban mindannyiunkat milliónyi teendő és kötelesség szakít szét. Ha jól kezdjük a napot, azzal még csak a csata egyik felét nyertük meg. A munkahelyünkön is számos szokással segíthetünk rá, hogy ne fáradjon el a koncentrálóképességünk. Tegnap az ébredés 5 jó tanácsát olvashatta.

Az összeszedettséget segítő reggeli praktikák, amikről cikkünk előző részében írtunk, mit sem érnek, ha délre vagy koradélutánra szétesünk, elveszítjük a fonalat. De a munkahelyen is sok mindent elkövethetünk, hogy produktív napban legyen részünk.

 

1. Rakj rendet az íróasztalodon

Tudjuk, macerás, és úgy érezzük, nem éri meg, mert néhány napon belül úgyis kupi lesz rajta, pedig megéri. A Princeton University vizsgálata szerint azok, akik rendszeresen rendet tettek az asztalukon, következetesen túlteljesítették a munkában azokat, akik rendetlenségben dolgoztak. Ha üres terek is vannak előttünk, nemcsak zsúfolt felületek, akkor jól áramlik az energia. A figyelmünk is jó irányba megy, nem köti le fölöslegesen a rendetlenség. 

 

2. Kezdj a nagy koncentrációt igénylő feladatokkal

Nem biztos, hogy kifizetődő az emailekkel kezdeni. Kezdjük a napont inkább valamilyen összetett feladattal, ami alapos és hosszabb odafigyelést igényel. Mert ahogy telik a nap, egyre kisebb az esély, hogy a kellő odafigyeléssel és átgondoltsággal tudjuk elvégezni az ilyen feladatot. Csak utána jöhet az email-folyam kezelése és a hasonlóan rövid ideig tartó, töredezett figyelmet igénylő rutinfeladatok.

 

3. Ne húzd el az értekezleteket

Az értekezletekben a legtöbb az időhúzás és az időveszteség. Ezért érdemes ezeket előre megszabott időkeretben tartani a délelőtti órákban. Ne tartson egyik sem tovább, mint amennyi időt kellő megfontolás után kiporcióztunk neki. Ha a résztvevőkkel is közöljük, hogy nem futhatunk ki az időből, ez nekik is hasznukra válhat, beoszthatják maradék munkaidejüket, és ez őket is motiválja, hogy ne eresszék bő lére a mondanivalójukat.

 

4. Bye, bye multitasking

8985.jpg

Mára a tudósok már rájöttek, hogy a multitasking egyáltalán nem tesz jót az alapos munkavégzésnek. Inkább ellene dolgozik, hiszen nem mélyedünk el egy-egy feladatban, folyton kirángat minket valami (a hangjelzése az okostelefonnak vagy a számítógépnek, hogy új üzenetünk érkezett, vagy telefonhívások, netán a segítséget kérő kollégák), akkor minden egyes alkalommal extra erőfeszítésbe kerül visszahelyezkedni a feladatba, amin éppen dolgoztunk, mielőtt félbeszakítottak.

Ezek az újrafókuszálások rettentően sok mentális energiát fogyasztanak el. A Stanford University kutatása kimutatta, hogy azok, akiket folytonosan bombáznak különféle mindenféle elektronikus információval, azok egy idő után képtelenek figyelni, megjegyezni infókat, vagy egyik teendőről a másikra átállni megőrizve az odafigyelés szintjét. Szétforgácsolódik a figyelmük.

 

De lehetséges, hogy egyes embereknek tehetségük van a multitaskinghez? A Stanford kutatói több csoportra osztották a vizsgálati alanyaikat attól függően, hogy hogyan szoktak multitaskingelni és hogy milyen hiedelmeik vannak a multitaskingről. Mint kiderült, azok, akik nagyban űzik ezt, folyton össze-vissza figyelnek, és úgy érzik, hogy ez javítja a teljesítőképességüket, azok valójában kevesebb hatékonysággal űzték a munkájukat, mint azok, akik gyakrabban fókuszáltak egyszerre egy dologra! A multitasking állítólagos virtuózainak ugyanis nehezükre esett összeszedni a gondolataikat, kiszűrni a felesleges infókat, és meglepő módon lassabban tudtak váltani egyik feladatról a másikra. A multitasking azért csökkenti az emberi elme hatékonyságát, mert az agyunk egyszerre csak egy dologra tud koncentrálni.

 

5. Mondj nemet

Fel kell ismerni, mikor vállaljuk túl magunkat. Vannak pillanatok, amikor ha igent mondunk egy új feladata, az már a bevállalt megbízások rovására megy. Ha nemet kell mondani, akkor se finomkodó, feltételes módon megfogalmazott visszautasítással tegyük: "Nem hiszem, hogy meg tudom csinálni." "Nem vagyok biztos benne, hogy menni fog." A Berkeley-ben lévő University of California kutatása szerint minél nehezebben mondunk nemet, annál több stressz ér minket és annál nagyobb a kiégés -sőt a depresszió- veszélye.

 

(A Huffington Post cikke alapján.)