2017. november 25. szombat
Katalin, Katinka és Katrin napja

Békanyál lehet az influenza új ellenszere?

Egyes Dél-Indiában honos békák nyála antimikrobiális peptideket tartalmaz, amit az immunrendszer hasznosít a baktériumok, vírusok és gombák hatástalanítására. Az egyik peptid, az urumin kifejezetten a H1-típusú vírusokat támadja meg és azokat pusztítja el, melyekben H1-típusú haemagglutinin van..

8889.jpgA szakemberek úgy vélik, az emberekre is veszélyes H1N1 influenza vírus lehetséges gyógymódjával lehet dolgunk. De korai még örülni. Több kutatásra van szükség, hogy a béka csókja molekuláris szinten is tényleg olyan varázserejű-e, mint a mesében, hiszen az említett peptid hatóerejét eddig csak a mikroszkóp alatt és az egerekben demonstrálták.

 

Az A-típusú influenza -ami egyike annak a négy típusnak, melyek könnyen terjednek az emberek között- H1, H2, H3, H5 és H7 altípusba oszlik, s e besorolás a haemagglutinin jellegétől függ.

A haemagglutinin olyan fehérje, ami a vörösvérsejtek összetapadását segíti elő és rendszerint az influenzavírusok felületén található. A haemmagglutininnak tüskéi vannak, ezek teszik lehetővé, hogy rátapadjon az ember sejtjeire a vírus.

 

A nyálkamintákat az élénk színű Hydrophylax bahuvistara nevű békából szedték. Összesen 32-féle peptidet vizsgáltak (az 1930-as évekből származó vírusokra történő reagálásukat éppúgy nézték, mint a frissebb vírusfajtákra adott reakciókat), és e 32 közül 4 támadta meg a H1-típusú vírusokat, a négy peptidből pedig csak az egyik (az urumin) volt nem toxikus az emberi szervezetre nézve. Tehát ez lehet számunkra potenciális ellenanyag a védekezésben. Az urumin azonban a H3-as vírusokhoz hozzá sem nyúlt.


Jelenleg a H1- és H3-típusú vírusok terjednek leginkább a lakosságban világszerte, állítja az ENSZ Világegészségügyi Szervezete (WHO).
A szakemberek nem tudják pontosan, hogy az urumin miért támadja meg a H1-vírust, de elképzelhető, hogy azért, mert az anatómiailag hasonlít egy a hüllőkben található patogénre, amit a béka nyála hivatott kiiktatni. A béka ezért nem lesz influenzás sosem. A peptid a haemmagglutininban végez pusztítást.

 

A tudósok úgy jöttek rá a béka nyálának antimikrobiális hatására, hogy Oroszországban már a történelmi időkben is tudták, ha az orosz barnba békákat belerakták a tejbe, az nem romlott meg. Mintha csak hűtőben tartották volna a tejet. (Csak akkor még nem voltak hűtők.) Kiderült, a tej azért nem romlott meg, mert ha a békákat stressz éri, olyan peptidet bocsátanak ki magukból a környezetükbe, ami megöli a baktériumokat. Ez esetben a peptid megölte azokat a baktériumokat, amiktől megsavanyodna a tej.

A peptidek antibiotikumként is hatékonyak voltak, felvették a harcot olyan baktériumokkal, mint a Staphylococcus aureus vagy Salmonella enterica, melyek megbetegítik az embereket.

 

Az emberre nézve ígéretes kutatási irányzat lehet, hogy a halak is kibocsátanak magukból olyan peptideket, amik megvédik őket különféle kórokozóktól, így vírusoktól is. A békák azért különlegesebbek e szempontból, mint a halak, mert nagy mennyiségben tárolnak a mirigyeikben ilyen peptideket.

A tudósok célja az, hogy olyan szérumot fejlesszenek a békanyálból, amit akár be lehetne fecskendezni az emberi véráramba, hogy így győzhessük le az influenzát.

 

(A CNN és az Immunity anyagai alapján.)