Megéri többet fizetni egy budai ingatlanért?
Buda vagy Pest? – merül fel a kérdés sokak gondolataiban lakáskeresésnél, még azelőtt, hogy tudatosabban elkezdenék böngészni az ingatlanhirdetéseket. A választást sokszor elsősorban érzelmi tényezők befolyásolják, de mindenképpen érdemes praktikus szempontokat is figyelembe venni.
Budapest öt legdrágább kerülete között három budai (I., II., XII. kerületek) és két pesti (V., VI. kerületek) szerepel. Az amúgy is magas négyzetméterárakat a hagyományosan magas presztízs, a jó infrastruktúra, a korlátozott kínálat és a folyamatosan emelkedő kereslet hajtja felfelé.
Néhány korábbi cikkünk a témáról
Adásvétel ingatlanossal vagy nélküle ITT
Tippek, hol vegyünk lakást ITT
Hatalmas különbségek az ingatlanpiacon ITT
A Duna két partján
A 2016-os NAV forgalmi adatok alapján az eladott lakások átlagos méretében nincs nagy különbség (53-58 m2 között jellemző városszerte), ugyanakkor a Budán tulajdonost cserélt családi házak 152 m2-es átlagmérete 30 négyzetméterrel nagyobb, mint Pesten. A hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlanok között jelentős árkülönbség van a Duna két partján. Budán egy átlagos lakóingatlanért 25,3 millió forintot, míg Pesten 18,9 millió forintot kellett tavaly fizetnie a vásárlóknak. Legszembetűnőbb különbség ezen belül is a családi házaknál látható: Budán egy átlagosan 30 négyzetméterrel nagyobb ház több mint kétszer többe (58 millió forint) kerül, mint Pesten. Abban az esetben, ha az elsőszámú döntési szempont a rendelkezésre álló összeg, érdemes tehát átgondolni, melyik oldalon vesz az ember ingatlant. A fentiek alapján látszik, hogy ugyanazért az árért Pesten előnyösebb vételekhez lehet jutni.
„Tapasztalataink szerint a legtöbb lakáskereső előre eldönti, hogy Pesten vagy Budán keres-e, figyelmen kívül hagyva, hogy a rendelkezésükre álló összegből mennyivel jobb ingatlant lehetne vásárolni egyik vagy másik városrészben. Ez természetes, hiszen az érzelmi tényezők meghatározóak, ha egy új otthonról van szó – az például, hogy hol nő fel az ember, hová kötik az emlékei, vagy éppen milyen az általános megítélése az adott városrésznek. Mielőtt meghozzuk a döntést, érdemes a racionális tényezőket is figyelembe venni. Ne vállaljunk irreális többletköltségeket az érzelmi tényezők miatt.” – fogalmaz Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő azt is hozzátette, hogy ilyen esetben jó megoldás lehet egy tapasztalt ingatlan-szakértőhöz fordulni, mert egy felkészült közvetítő segít megtalálni a vásárló számára azt a megoldást, ahol az érzések és praktikus szempontok egyensúlyban vannak.
Rengeteg adás-vétel az agglomerációban és a vidéken
2017 első három hónapjában - még az igazi adásvételi szezon beindulása előtt - a korábbi időszakokhoz képest lényegesen több lakás cserélt gazdát, ami alapján az Otthon Centrum országosan 36-38 ezer lakás adásvételt becsül az év első három hónapjára. A piac továbbra is nagyon koncentrált: 2017 I. negyedévében elsősorban a fővárosban és a fővárosi agglomerációban, Nyugat-Magyarországon, a Balaton menti településeken és a nagyobb vidéki városi körzetekben vannak vásárlók. Budapest továbbra is kiemelkedő, de csökkenő részesedéssel rendelkezik: a KSH első negyedéves adatai szerint 2014 és 2016 között a fővárosi tranzakciók aránya az összes adásvételen belül 31,5 százalékról 27,6 százalékra csökkent.
Az idei év első három hónapjában, a fővárosban, a használt lakások két harmada 10-25 millió forint között kelt el, az új építésű ingatlanok 60 százaléka pedig 20-40 millió forint közötti ársávban. Az eladott ingatlanok közel fele új és használt lakásoknál egyaránt 50 m² alatti volt Budapesten. Az összes eladáson belül itt volt a legnagyobb az értékesített új lakások aránya, 16%-ot tettek ki. Vidéken a használt ingatlanok 45 százaléka 10 millió forintnál alacsonyabb áron kelt el, az új lakás tranzakciók nagyobb része pedig a 10-25 millió forint közötti ársávban. Az új lakások aránya, az összes tranzakción belül mindössze 10% volt.
Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője 2017-ben a legnagyobb mértékű tranzakciószám növekedést a fővárosi agglomeráció gyorsforgalmi utak által érintett térségeiben vetíti előre. Különösen az északi és a déli agglomerációs szektorban (a 2-es főút, az M3-as illetve délen az M0, 4-es út és M6 autópálya közötti szakasza mentén, illetve ezen utak közvetlen vonzáskörzetében), valamint vidéken, a megyei jogú városokban és környékükön.
Az áremelkedés elérte a peremkerületeket
Soóki-Tóth Gábor szerint Budapesten a használt társasházi lakások négyzetméterárai átlagosan 250-580 ezer forint között alakultak az első negyedévben. A legtöbb kerületben a lakások 5-30 százalékkal lettek drágábbak a tavalyi év ugyanezen időszakához képest, ami a fajlagos árak átlagos értékeit illeti. Legnagyobb mértékben az alacsonyabb árfekvésű pesti kerületek (X, XV., XVI.) és a IX. kerület lakásai drágultak, míg érdemben nem változtak az árak az egyébként népszerű III., a XIII., és a XIV. kerületekben.
A vidéki megyei jogú városokban, az első negyedévben, a társasházi lakások átlagos négyzetméterár értéke 120-320 ezer Ft/m2 között alakult, a legdrágább városok Győr, Debrecen, Kecskemét és Sopron voltak. Az átlagárak növekedésének mértéke 5-25% között volt a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva. A legnagyobb mértékű árnövekedés Szolnokon, Kecskeméten és Nyíregyházán volt mérhető, míg az Otthon Centrum szerint alig változtak az átlagos négyzetméterárak Békéscsabán, Szombathelyen és Nagykanizsán.
A panellakások piacán a legdrágább lakások 350 ezer Ft/m2 fajlagos áron keltek el a fővárosi XI. és XIII. kerületben. Budapest többi kerületében 250-350 ezer forintos négyzetméterár volt meghatározó. Ezek az árak 10-15 százalékkal voltak magasabbak a tavaly év első negyedévéhez képest. A vidéki központokban a panellakások legmagasabb fajlagos lakására 250 ezer forint körül alakult idén Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron és Sopronban, míg a többi megyei központ többségében 150-200 ezer forint között szóródtak az árak egy négyzetméterre vetítve. Az emelkedés mértéke a fővárosban tapasztaltakhoz hasonlóan 10-20% között volt a tavalyi évhez képest.
Budapesten a családi házak négyzetméterára 250-500 ezer forint között alakult az idei év első három hónapjában, míg a vidéki városokban 100-250 ezer forint között. A legmagasabb árak Debrecenre, Győrre, Sopronra, valamint Székesfehérvárra voltak jellemzők.
Fotó: Flicr
