Már repülés közben is vásárolhatunk az interneten
A légiközlekedési-iparág digitalizálódása új lehetőséget, de veszélyt is jelent a repülőterek üzemeltetőinek. A ma még jól jövedelmező kiskereskedelmi- és parkoló-üzletágak milliárdos veszteség elé nézhetnek.
A digitalizáció számos új lehetőséget teremtett a légiközlekedési-iparág szereplői számára, de az átalakulás nem kockázatmentes. Az új piaci belépők és a rohamosan terjedő innovációk hosszútávon veszélyeztethetik a repterek bevételének jelentős részét, 2,5-5 milliárd dollár közötti árbevétel kerülhet veszélybe a következő öt évben, hacsak a jelenlegi reptérüzemeltetők nem tesznek valamit annak érdekében, hogy megállítsák a folyamatot. A Roland Berger “Rise to the challenge (Felemelkedni a kihíváshoz)” című tanulmánya - amely a digitalizáció hozta lehetőségekkel és veszélyekkel foglalkozik - megállapította, hogy az átalakulás akár 6%-os működési nyereségkieséssel is járhat.
„Az olyan új online/mobil megoldások és szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az utasok számára, hogy lefoglalják parkolóhelyüket, közösségiautó-megoldásokat használjanak, vagy fuvart szervezzenek egy - a terminálhoz közeli – autóparkból, új bevételi forrásokat teremtenek majd.” – mondta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. „De ez nem jelenti azt, hogy ez a plusz bevétel a repülőtereknél jelentkezik, mert számos olyan új játékos van a piacon, akik profitálni fognak a digitalizáció hozta változásokból.”
Növekvő külső versenyhelyzet
A digitális technológiák gyorsabbá és hatékonyabbá tették a repülőtéri szolgáltatás folyamatát a becsekkolástól, a biztonsági ellenőrzésen át, egészen a csomagfeladásig, kényelmesebbé és időtakarékosabbá téve azt. Ugyanakkor a digitalizáció a repülőterek jövedelem áramlását csökkentheti: “Ha az utasok ugyanis jelentősen kevesebb időt töltenek a reptereken, az azt is jelenti, hogy kevesebb lehetőségük lesz az ott kínált termékek megvásárlására és az ott nyújtott szolgáltatások igénybevételére.” - mondta Schannen Frigyes.
A repülőterek erősödő versenyre számíthatnak a jövőben az olyan - nem légiforgalmi szolgáltatásokból származó - bevételek területén , mint a duty-free shopban vagy az utazás közben történő vásárlás vagy a parkolás. Az elérhető szolgáltatások köre rohamosan bővül: létezik például vámmentes online vásárlási lehetőség, amelynek során a megvásárolt árut a reptérre szállítják és az ügyfél hazaérkezésekor veszi fel azt. Néhány légtársaság már a repülési idő alatt is lehetőséget biztosít az utasok számára, hogy saját online vásárlási felületét böngésszék a székek kijelzőjén.
Alighogy leszállunk a repülőről, már tűkön ülve keressük a lehetőséget, hogy internetkapcsolatra tegyünk szert. Egy kutatás szerint türelmetlenségünk miatt gyakran nem biztonságos wifi hálózatokra kapcsolódunk, ezzel pedig komoly veszélybe sodorjuk adatainkat. 11 850 felhasználót kérdeztek meg világszerte (Európából, Latin-Amerikából és az Egyesült Államokból). Az eredmény rávilágított, hogy sok utazó kényszerül nyílt és nem biztonságos wifi hálózatokhoz csatlakozni, mert rengeteg utazási információt – például térképeket, foglalási visszajelzéseket stb. – online tárolnak. Sokan pedig a roaming díjaktól tartva, inkább vállalják a kockázatot. A Kaspersky Lab kutatásában résztvevők fele a repülőtér elhagyásakor már online (44%), legtöbbjük (69%) az otthon maradt család megnyugtatása miatt, tízből négyen pedig többnyire utazási információkat töltenek le. Közrejátszik még a munkahelyi nyomás (38%), valamint a közösségi médián zajló események bepótolása (34%). Van, akinek indok sem kell: a megkérdezettek harmada (34%) egyszerűen ösztönösen kapcsolódik a hálózatra, amint csak lehet.
A repülőtéri parkolás egy másik olyan terület, amelynek bevételeit drasztikusan vissza fogja szorítani a digitális átalakulás. “A repülőterek nem légiforgalomhoz kapcsolódó bevételeinek nagyjából 20%-a származik a parkolási szolgáltatásból. Az olyan innovatív megoldások, mint az utazásmegosztás és az önvezető autók, melyekkel az utasok képesek lesznek a reptérre való kijutást és hazajutást megoldani, meg fogják változtatni a parkolási üzletágat.”
Repterek digitalizálódása: kétoldalú fejlődés
A digitalizáció olyan helyzetet teremt a repülőterek számára, amelyben meg kell küzdeniük az eddig biztosnak hitt ügyfelek megszerzéséért és megtartásáért. Ez alkalmat nyújt ugyan új üzleti koncepciók és folyamatok kifejlesztésére, ugyanakkor fel kell venniük a versenyt az új piaci belépőkkel, hogy megvédjék bevételeiket. Sőt ezek a változások azt is jelenthetik, hogy a reptereknek együtt kell majd működniük ugyanazokkal az üzleti partnerekkel, akikkel versenyben vannak más területeken.
A már egyébkéntis komplex reptérüzemeltetői környezetben egyre nagyobb szükség van a központi irányítás egy új funkciójára, amely képes megtervezni és megvalósítani az új digitális stratégiát. Ez a funkció lehet vezérigazgatói hatáskör, de inkább egy elkülönült hatáskörben létezik, mint Chief Digital Officer. Jelenleg az európai repülőterek majd kétharmada rendelkezik ilyen funkciót betöltő vezetővel.
Tehát a holisztikus digitális stratégia segít az üzemeltetőknek, hogy megbirkózzanak azzal a növekvő kihívással, amely a repüléshez kapcsolódó szolgáltatásban érdekelt piaci szereplők részéről érkezik. Az online-szolgáltatókkal való partneri együttműködés például segítségére lehet a reptereknek egy integrált online és offline kiskereskedelmi kínálat megalkotásában, a legnagyobb online szolgáltatókkal való együttműködés pedig segíthet hatékonyan felhasználni az utasok közösségimédia-adatait, hogy személyre szabott kedvezményeket vagy ajánlatokat nyújtsanak nekik. “Egy konzorcium kialakítása más reptér-üzemeltetőkkel lehetővé teheti, hogy személyre szabott megoldásokat tervezzenek meg, mint például egy közös alkalmazás az összes repülőtérre. Ez az együttműködés segítséget nyújthat abban, hogy a szükséges beruházások megtérülése hosszú távon biztosítva legyen” – foglalta összes Schannen Frigyes.
Magyarországon kevesen tudnak arról a lehetőségről, hogy a 3 óránál többet késő, illetve a törölt vagy a túlfoglalt járatok utasai az adott járat időpontját követő öt éven belül érvényesíthetik kártérítési igényüket. Az utóbbi öt évben a számítások szerint mintegy 297 ezer magyar utazott azon a 2300 járaton, amelyek több mint 3 órát késtek, illetve amelyeket töröltek vagy túlfoglaltak. Ezen utasok 97 százaléka azonban még nem nyújtott be kártérítési igényt, így a számukra még ki nem fizetett kártérítések teljes becsült összege 23 milliárd forint. Az egyéni utasoknak a tapasztalatok szerint a légitársaságok gyakran vonakodnak kártérítést fizetni, ha azok közvetlenül fordulnak hozzájuk ilyen igényükkel, az erre szakosodott céggel azonban sikeres lehet a kártérítési igény.
