Kelendő a magán egészségügyi szolgáltatás
Egyre többen döntenek a magán egészségügyi szolgáltatók mellett, miután összehasonlítják az állami és magánellátás ár/érték arányát. Leginkább az időmegtakarítás, a szélesebb körű tájékoztatás és a plusz szolgáltatások hajtják a betegeket a magánklinikák irányába.
A Szinapszis Kft. kutatása szerint mára elérte a kritikus tömeget a hazai lakosságon belül azok száma, akik az állami egészségügyi ellátás mellett a magán egészségügyi szektor szolgáltatását is igénybe veszik. Ma már egyáltalán nem a gazdagok kiváltsága, hogy magánszolgáltatást vegyenek igénybe a gyógyulás érdekében.
– A betegek 49%-a a szakorvosi ellátást keresi fel, 34%-uk diagnosztikai vizsgálat miatt megy magánszolgáltatóhoz. A kevésbé képzett és vagyonos – DE státuszú – társadalmi csoport tagjai közül is közel 30%-os azok aránya, akik megfordultak magán egészségügyi intézményben az elmúlt évben, ami azt mutatja, hogy ez nem a gazdagok kiváltsága – mondta el Kun Eszter, a Szinapszis Kft. munkatársa egy 2016-os kutatásra hivatkozva.
Egyesületet alakított 12 nagy magán egészségügyi intézmény
A hazai magán egészségügyi szektor 12 meghatározó szolgáltatója - az Affidea Diagnosztika, a Budai Egészségközpont, a Centrum-Lab, a Da Vinci Klinika, a Duna Medical Center, a Doktor24, a Főnix-MED, a Premed Pharma, a Pozitron-Diagnosztika Központ, a Róbert Károly Magánkórház, a Rózsakert Medical Center, a Synlab Hungary, és pártoló tagként a Quercus Consulting Group – összefogott, és április 25-én közös sajtótájékoztató keretében hivatalosan is bejelentette a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének megalapítását. Az Egyesület legfontosabb célja az, hogy képviselje a magán egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő páciensek érdekeit. Ezért a közeljövőben egy védjegyet hoz létre, amely informálja a betegeket arról, hogy egy magán egészségügyi szolgáltató mennyire felel meg a betegbiztonsági követelményeknek, és mennyire működik etikusan. Az átlátható működés elősegítésére a Primus Egyesület azt javasolja a Kormánynak, hogy az online pénztárgép használatát terjessze ki a magán egészségügyi szolgáltatókra is. Az Egyesület tagjai nemcsak a folyamatosan növekvő betegforgalom, hanem az általuk befizetett adó (4,5 milliárd forint) mértékét tekintve is kiemelkedő szereplői az ágazatuknak. A tagok úgy vélik, hogy az Egyesület megalapítását követően hatékonyabban tudnak majd párbeszédet folytatni az ágazat szereplőivel, valamint fellépni a közös ügyek érdekében, képviselve a pácienseket és a megbízhatóan működő magánszolgáltatókat egyaránt.
Arra a kérdésre, hogy miért megy inkább magán szolgáltatóhoz az állami egészségügyi intézmény helyett, a válaszadók harmada az időmegtakarítást emelte ki: előre egyezetett időpontra megy és nincs hosszú várólista. A Szinapszis kutatásában a válaszadók a megfelelő tájékoztatást is fontosnak tartották két vonatkozásban is. Egyrészt, hogy mennyire kap pontos információt az egészségügyi rendszerben történő eligazodáshoz, másrészt, hogy az orvosok mennyi időt szánnak egy-egy betegre. Ez 24 perc ideális esetben. Fontos szempont az is, hogy nem kell borítékot adni a remélt minőségi ellátás érdekében.
– Az emberek többsége nem elégedett azzal, ahogyan az állami ellátórendszerben foglalkoznak vele. Különösen a 18-35 évesek körében elsődleges, hogy megfelelő információt kapjanak a kezeléssel, betegséggel kapcsolatban – tette hozzá Kun Eszter, aki a kutatásokra hivatkozva elmondta: 2008 és 2015 között szignifikánsan romlott az állami egészségügy megítélése Magyarországon. Ebben közrejátszik a hálapénzrendszer is. A lakosság jelentős része fél attól, hogy boríték nélkül nem jut megfelelő ellátáshoz. 27% pedig úgy véli, a magán egészségügyben a betegjog is inkább érvényesül.
A Szinapszis által végzett kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a válaszadók 70%-a hajlandó lenne a kötelező egészségügyi járulék mellett máshová is fizetni a magán egészségügyi ellátás érdekében. Ezen belül a többség hajlana arra, hogy csak minimumdíjat fizessen az állami zsebbe, viszont a szolgáltatásokat a magánellátásban vegye igénybe.
Figyelem, megbízhatóság, gyorsaság
A Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületét megalapító vállalatok 2016-ban több mint félmillió orvos-beteg találkozót és ötmilliónál is magasabb számú diagnosztikai vizsgálatot jegyeztek, s így saját maguk is tapasztalják, hogy évről évre egyre több páciens választja a magán ellátásban elérhető szolgáltatásokat.
– A betegek attitűdje hangsúlyos változáson ment keresztül az elmúlt időben, a magán egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyre erősebb igény már nemcsak a fővárosban, hanem országszerte is megfigyelhető. 2014-ben országosan 45%, a fővárosban pedig 49% volt azok aránya, akik magán egészségügyi szolgáltatóhoz fordultak problémájukkal. 2016-ra ez az arány a fővárosban 60%-ra nőtt, ezzel többségbe kerültek azok, akik igénybe vettek már ilyen szolgáltatást.
Érezhetően nő a bizonytalanság
A magánellátásban az is erős vonzerőt jelent, hogy a páciensek maguk választhatják meg azt az intézményt és azt a szakembert, akihez problémájukkal a legszívesebben fordulnának. Az itt dolgozó orvosok partnerként kezelik a betegeket, jut idejük a teljes körű tájékoztatásra, illetve a pontos dokumentációra, amely stabil pillére a magas minőségnek – mondta Leitner György a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének ügyvezetője, az Affidea Diagnosztika magyarországi vezetője az egyesület megalakulását bejelentő sajtótájékoztatón.
A lakosság érezhetően bizonytalanabb, mint korábban, kutatás bizonyítja, hogy a betegbiztonság kérdését a páciensek, sőt maguk az orvosok is pesszimistán látják hazánkban. Ez magyarázatot nyújt arra, hogy az emberek, ha tehetik inkább a kiszámíthatóságot, a magas színvonalat választják. Az egyesület célja, hogy platformot teremtsen, amelyen keresztül tagjai közösen, konstruktív szakmai párbeszéddel segíthetik a magán egészségügy működési környezetének alakítását, fejlesztését. Leitner György kiemelte: a szolgáltatók között létrejött együttműködés semmiképp nem gazdasági jellegű, hanem a minőségi ellátást és a szektor fehérítését szolgálja. Az egyesület nyitva áll azon nagyobb hazai szolgáltatók előtt, amelyek kiszámítható, transzparens, minőségi ellátást kínálnak, és amelyek a készülő védjegy humánerőforrás és anyagi igényét vállalni tudják. A tervek szerint a védjegyet az a szolgáltató is megszerezheti, amelyik nem tagja az egyesületnek.
