A nők lesznek a jövő vezetői?
Míg hazánkban a gazdaságilag aktív lakosság közel fele nő, a vezetők és a vállalkozók között mégis túlsúlyban vannak a férfiak. A szemléletváltás mellett vezetői példaképekre, erős női hálózatokra, a férfiak érzékenyítésére és önbizalommal teli nőkre van szüksé.
A Startup Safary keretében megrendezett “Future Leaders – nŐK a jövő vezetői?” című eseményen sikeres és elismert felsővezetők beszélgettek Winkler Nóra moderálásával a jövő női vezetőinek helyzetéről és perspektíváiról. Ahogyan az elhangzott, számos nemzetközi kutatás bizonyítja, hogy lényegesen magasabb az alapvető jövedelmezőségi mutató a vállalatoknál, ahol nők is részt vesznek a cégek irányításában, mint a tisztán férfi felsővezetőkből álló cégeknél. Bár Magyarországon a vezető pozíciók 41 százalékát töltik be nők, a cégméret növekedésével a szerepük csökken a vezetésben, a nagyvállalatok élén és a politikai életben pedig még inkább túlsúlyban vannak a férfiak. A fizetésekben pedig még mindig jelentős különbségek vannak: az Eurostat legutóbbi adatai szerint egy vezető beosztású nő a kétharmadát se keresi Magyarországon annak, amit egy hasonló beosztású férfi visz haza.
A női karrierépítés gátja sok esetben még mindig az, hogy nem hiszik el, hogy képesek lehetnek az adott szerepre. A női vezetők színre lépésének egyik kulcsa, hogy minél több fiatal nő győzze le belső félelmeit, szerezzen önbizalmat és magabiztosságot, hogy fel merje vállalni a vezető szerepet. Ehhez többek között támogató cégkultúrára és női hálózatokra van szükség – emelte ki a beszélgetésen Heal Edina, a Google magyarországi irodájának vezetője.
Megteremthető az egyensúly a karrier és a magánélet között. Erre kiváló példat Czakó Borbála, az Ernst & Young globális partnere, aki több évtizede tölt be a pénzügyi szektorban vezetői szerepet, miközben édesanya is. Szerinte egyébként a számos országban – köztük Németországban, a skandináv területeken és Costa Ricán – is bevezetett női kvótarendszer hozhatna igazi áttörést, ami nemcsak a politikai életben és a cégek vezetésében erősítené a nők szerepét, hanem a vállalati szektor egészében és a közszférában is. Továbbá a női munkavállalóknak meg kell tanulniuk a saját érdekeiket megfelelően és határozottan képviselni, mutatott rá Zolnay Judit, a MetLife vezérigazgatója.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy alapvetően nincs különbség a női és a férfi vezetők között, hanem a velük szemben támasztott elvárások mások. A társadalom által bekódolt szerepek miatt ugyanis a többség úgy gondolja, a női vezetőknek lágynak és megértőnek kell lenniük, így nehezen fogadják el tőlük az asszertivitást és a határozottságot. Blaskó Nikolett, az ACG ügyvezetője ezért tartja nagyon pozitívnak a női vezetők között zajló generációváltást, a most színre lépő fiatal hölgyek ugyanis jóval kockázatvállalóbbak, mint idősebb társaik.
Ám addig, amíg a vezetők többsége férfi, az ő érzékenyítésük is kiemelten fontos, emelte ki Batta Barnabás, a MITTE Communications stratégiai igazgatója. Kutatások bizonyítják, hogy sok esetben a férfi vezetők tudat alatti berögzülések által vezérelve rosszabbul ítélik meg és értékelik a női munkatársakat. Ezért számos nagyvállalat tanfolyamokra és tréningekre küldi a férfi munkavállalókat, melyek segítségével felismerhetik a női vezetők sikerében rejlő személyiségi tényezőket. Simó György, a Day One Capital ügyvezető partnere a szerepcsere fontosságát is kiemelte, vagyis hogy a férfiak mind a magánéletben, mind a munkahelyen merjenek felvállalni inkább nőkhöz köthető szerepeket, feladatokat. Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója szerint a változáshoz a nők médiareprezentációjának sokszínűsége is kiemelten szükséges. Ennek lehetséges módjai, hogy a különböző médiumok ne csak a megszokott szerepekben mutassák be a nőket, s a női magazinok mellett a gazdaság és politikai sajtóban is találkozhassunk példaértékű történetekkel. Ez elősegítheti, hogy a társadalom széles rétegeiben is megváltozzon a női szerepek megítélése.
