Nem bízunk az itthoni gyógyulásban
Lehangoló a magyarok véleménye az egészségügyről: súlyosabb betegség esetén a lakosság fele külföldön gyógyulna, és csupán egy orvosi diagnózis már nem elég. A korai diagnózis és az időben kezdődő gyógykezelés fontosságát egyre többen felismerik.
A magyar egészségügyi rendszer problémáival mindenki találkozik. A szerencsésebbek csak olvasnak vagy hallanak róla, míg mások a saját bőrükön kényszerülnek tapasztalni azokat. A CIG Pannónia kutatásában arra kereste a választ, hogyan vélekedik a lakosság a hazai egészségügyi ellátásról. Sok magyar szemében a külföld már nem csak a jobb megélhetés, hanem egy esetleges gyógykezelés miatt is vonzóbb, mint Magyarország.
A felmérés kimutatta, hogy a magyar lakosság 57 százaléka elégedetlen a hazai egészségügyi ellátás színvonalával. Bár a tavaly nyáron mért értékhez képest ez mintegy 10 százalékkal kevesebb, az elmozdulás nem igazán ad okot örömre, az ugyanis a közömbösek táborát gyarapította. A magyarok csupán 7 százaléka értékeli jónak az egészségügyi ellátást.
Az e-egészségügy néhány problémát képes orvosolni, de mindet korántsem.
Nyitunk a gyógyturizmusra
A hazai egészségügyi rendszerbe vetett bizalom megingását mutatja, hogy az olyan súlyos betegségek esetén, mint az érrendszeri, idegrendszeri vagy daganatos megbetegedések, a lakosság csaknem fele kezeltetné magát külföldön. Az itthoni orvoslást választók csupán 15 százaléka véli úgy, hogy gyógyulása érdekében nem lenne szükséges külföldre utaznia. 79 százalékukat a túlzott költségek tartanák vissza, míg harmadukat a körülményes szerevezés és az idegen nyelvek ismeretének hiánya marasztalná itthon. Az hazai gyógyulást választók több mint ötöde nem szeretne a kezelés ideje alatt egyedül lenni egy idegen országban.
Ha a diagnózis súlyos betegséget állapítana meg, a magyarok óvatosságból vagy bizalmatlanságból nem elégednének meg csupán egy orvosi szakvéleménnyel. A megkérdezettek fele másodlagos, míg ötöde három vagy több diagnózis ismeretében választaná ki a kezelés módját. A közhiedelemmel ellentétben a magyarok nem az interneten tájékozódva szeretnének gyógyulni, a megkérdezettek csupán 1 százaléka mondta azt, hogy nem fogadná el orvosa véleményét és inkább saját maga keresne rá a világhálón a kezelési lehetőségekre. A hagyományos orvoslásba vetett általános bizalmat mutatja, hogy súlyos betegség esetén a válaszadók csupán 5 százaléka utasítaná el orvosa diagnózisát és fordulna inkább alternatív gyógymódokhoz.
A kulcs a korai felismerés
Az orvostársadalom nem győzi hangsúlyozni a szűrővizsgálatok fontosságát. Ennek egyik pozitív hatása lehet, hogy a megkérdezettek 67 százaléka szerint döntően befolyásolja a gyógyulás esélyeit a betegség felismerésének időpontja. A válaszadók 63 százaléka szerint az idő a kezelés megkezdése tekintetében is döntő tényező. Fontosnak bizonyultak emellett a pszichikai és kapcsolati szempontok is. 57 százalék gondolja úgy, hogy jelentősen befolyásolja a gyógyulás esélyeit a beteg lelki állapota, míg a környezet és a család támogatásának erejét 46 százalék tartja kiemelkedően fontosnak. A kezelés és a gyógyszerek a megkérdezettek csupán átlag 38 százaléka szerint vannak döntő hatással a felépülésre.
„Életünk minden területén fontos, hogy előre gondoskodjunk a váratlan helyzetekről, különösen igaz ez az egészségünket érintő kérdésekre. Ahogyan a felmérésből is kiderült, még mindig sokan gondolják úgy, hogy a gyógyszerek nincsenek igazán döntő hatással a felépülésre. Pedig számos olyan célzott gyógyszer létezik, amelyekkel hatékonyabban, kevesebb mellékhatással lehet egy adott betegséget meggyógyítani. Igaz, ezek nagyon drága, TB által nem támogatott gyógyszerek, melyek egy-egy daganatos megbetegedésnél havi szinten akár több millió forintba is kerülhetnek. Bizonyos egészségbiztosítással a beteg számára az ilyen célzott gyógyszeres terápia is elérhetővé válhat.” – mondta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója.
Az egészségpénztár is megoldást jelenthet
A biztosítás akkor jön jól, ha baj van, az egészségpénztárakba fizetett forintokból viszont a megelőzésre is költhetünk a gyógyszerek vásárlása, szűrővizsgálatok, magán egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele mellett. Az Egészség Világnapja alkalmából a Patika Egészségpénztár összegyűjtötte, hogy hogyan segíti az egészségpénztári tagság az egészségtudatos életmódot.
Az egészségpénztárakba fizetett egyéni tagdíjakat 20%-os, a 24 hónapos lekötéseket és a prevenciós céllal igénybe vett pénztári szolgáltatásokat 10%-os szja-kedvezménnyel támogatja az állam. A pénztártag javára teljesített munkáltatói adomány után is érvényesíthetünk 20%-os adótámogatást, amennyiben még nem merítettük ki a legfeljebb járó 150 ezer forint szja-kedvezményt.
A kasszákban felhalmozott megtakarítást költhetjük a gyógyszertárakban és a magán egészségügyi szolgáltatóknál is, ahol kiküszöbölve a hosszú várólistákat, sorban állás nélkül juthatunk minőségi egészségügyi ellátáshoz elkerülve a hálapénz okozta kellemetlenségeket, valamint azt, hogy a hosszú várakozási idő hátráltassa - esetleg lehetetlenné tegye - a gyógyulást.
Az egészségpénztárakban felhalmozott megtakarítás harmadik előnye – miközben a berakott pénzt azonnal költhetjük – a megtakarítás hozama. A törvényi szabályozás értelmében az önkéntes pénztárak negyedévente írják jóvá a tagok egyéni számláján a befektetések hozamát, tovább növelve a szolgáltatásokra költhető forintokat.
Fotó: Pexels, Thinkstock
