2017. május 29. hétfő
Magdolna, Magdaléna és Léna napja

Tudjuk-e, hogyan éljünk egészségesen?

A magyar lakosság táplálkozási és életmód szokásait feltáró teljes körű felmérés megállapította: valódi áldozatot kevesen hoznak az egészségesebb mindennapokért. A TÉT Platform szakmai és társadalmi összefogásra épülő hatékony egészségnevelő programok indítását javasolja.

A túl sok információ és az alapismeretek hiánya egyszerre van jelen életmódunkban – derült ki a TÉT Platform közelmúltban lezajlott táplálkozási és életmód szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából. A felnőtt lakosság tájékozott – vagy legalábbis annak tartja magát – az egészséges életmód terén, ugyanakkor valódi áldozatot kevesen hoznak az egészségesebb mindennapokért.

Korábbi cikkünkben pedig arról írtunk, hogy a várható életkor növekedése sajnos nem jár együtt az egészségesen eltöltött évek számával.

 

A pénz és az akarat is hiányzik

8773.jpg

A lakosság mintegy kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, de mitől is lenne kedvezőbb ez az érték, ha az emberek közel fele például (48%) nem tudja, hogy mennyi a napi energiaszükséglete, és több mint egyharmaduk (37%) egy évnél régebben mérte meg testsúlyát. A vásárlók 61 százaléka megnézi, hogy mi van a címkén, de főleg csak a termékek összetételét (51%), illetve a lejárati időt (41%). Az élelmiszerek vásárlásakor leginkább az élvezeti érték (frissesség (60%), ízletesség (52%), minőség (49%)) és az ár (45%) a legfontosabb tényezők. A csomagoláson feltüntetett hívószavak közül a „mentes” (74%) címkék nagy vonzerővel bírnak. Előnyt jelentenek még a „rostokban gazdag” (63%), „teljes kiőrlésű”(67%) kategóriák is. Összességében az egészséges élet kerékkötője a többség szerint a pénz, második helyen pedig a hiányzó akaraterő áll. A magyar lakosság táplálkozási és életmód szokásait feltáró teljes körű felmérés alapján a TÉT Platform szakmai és társadalmi összefogásra épülő egészségnevelő programok indítását javasolja.

 

A fiatalok már tudatosak

A GfK tavalyi étkezési szokásokat kutató tanulmánya az egészségtudatosságnak a táplálkozási szokásokra vonatkozó vetületét vizsgálta. Az 1989 óta rendszeresen megjelenő elemzésből kitűnik a fogyasztói attitűdök változása, miszerint a korábban trendinek mondott egészségtudatosság valódi trenddé kezd válni: 25 év alatt megfeleződött azok aránya, akik soha nem figyelnek arra, mit esznek és ezzel elértünk oda, hogy négyből 3 magyar figyel az elfogyasztott ételek testsúlyra gyakorolt hatására.

Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár bőséges mennyiségű információ áll rendelkezésünkre az egészséges életmód kialakításához (mint például a szükséges energiabevitel, az ideális és az aktuális testtömeg), azokat nem, vagy nem megfelelően használjuk, a legfőbb probléma pedig az alapvető ismeretek hiányából adódik. A hiányos ismeretek miatt az élelmiszerek csomagolásán megtalálható információkat nem tudjuk megfelelően értelmezni, ezért tudatos döntések helyet vásárlásaink legtöbbször ad-hoc módon, az íz és az ár figyelembevételével dőlnek el. Az emberek több mint fele (56%) azért dönt a házi koszt mellett, mert azt egészségesebbnek véli – miközben összetételéről, energiatartalmáról kevés információval rendelkezik. Az egészséges élet kerékkötője legtöbbek szerint a pénz (66%), míg a második helyen a hiányzó akaraterő (39%) áll. Vagyis legtöbben úgy gondolják, hogy az egészséges életmód drága és sok erőfeszítést igényel.

 

Egészségnevelő programokra lenne szükség

„A kutatásokkal szerzett tudás rendelkezésre bocsátásával olyan széles körű szakmai és társadalmi összefogást indíthatunk el, melynek eredményeként megalapozott és hatékony egészségnevelő programok létrehozásával szolgálhatjuk a hazai lakosság életmódjának javulását. Közös célunk, hogy a lakosság az ismeretek elsajátítása mellett a napi gyakorlatába is beillessze az életmódját javítani tudó lépéseket.” – mondta Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője.

 

Dr. Beneda Attila, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, a Táplálkozási Ismeretek Konferencia fővédnökeként megnyitójában szót emelt az összefogásra épülő hatékony egészségnevelő programok indítása mellett. Kiemelte, hogy a most bemutatott kutatások megállapításai a népegészségügyi program számára is fontos támpontot jelentenek a legveszélyeztetettebb csoport, a fiatalok helyes életmódhoz szükséges alapismereteinek kialakításához.

 

Fehér Könyv készül

A táplálkozási- és életmódszokások feltérképezése révén rendelkezésre álló tudást az Egyesület több csatornán teszi közzé a szakmai szervezetek, hatóságok, a civil szféra és az élelmiszeripar szereplői számára. Ennek első lépése a most elkészült kutatások megállapításait tanulmányok formájában bemutató „Fehér könyv”, mely a hazai tudományos élet képviselői számára ad összegzést napjaink hazai táplálkozási és életmód kérdéseiről. Az Egyesület a könyv egyes fejezeteihez elismert tudósokat és szakembereket kért fel szerzőként, a szerkesztőbizottság hazánk két legelismertebb táplálkozástudományi szaktekintélyét, prof. dr. Barna Máriát és prof. dr. Biró Györgyöt már tagjai között tudja, és örömmel fogadta el a szakmai felkérést Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is. A Fehér Könyv várhatóan nyár elején jelenik meg.

 

Fotó: Pexels