Ónodi-Szűcs: ki kell terjeszteni az alapellátás svájci modellprogramját
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár szerint szükség van az alapellátás átrendezésére, hogy a körülbelül kétmillió nem fertőző, de krónikus betegségben szenvedő embert el tudják látni, és a svájci modellprogram ebben segíthet.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) két projektje keretében 9,2 milliárd forintot fordítanak a praxisközösségek működtetésére és fejlesztésére. A jövő évi költségvetés tervezése során további 2,5 milliárd forintot terveznek a modellkísérlet kiterjesztésére, amivel száz fölé emelnék a kísérletben részt vevő praxisok számát - közölte az államtitkár. Hangsúlyozta: ez még nem kormánydöntés, hanem a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott költségvetési tárgyalás eredménye.
A magyar ellátórendszer tetejére állított piramisként működik: a szakellátásnak erős a lobbiereje és ezért erősen finanszírozott, míg az alapellátás kisebb lobbierővel és kevesebb forrással - így sokan azt gondolják, nem megfelelően - működik. Ezen szeretnének változtatni - mondta Ónodi-Szűcs. Hozzátette: nagyon fontos presztízst adni az alapellátásnak, hogy fiatal orvosok is válasszák hivatásuknak. A modellprogram bemutatta, hogy megfelelő ösztönzőkkel működhet a megelőzés - jelentette ki. Azt mondta: bízik abban, hogy a következő tíz év egyik legfontosabb ügye lehet a svájci modell elterjesztése. Ebben a modellben ugyanis erősebb a prevenció és nagyobbak az alapellátásban dolgozó orvosok lehetőségei, hogy a betegükről gondoskodhassanak.
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint hiába került mintegy 48 százalékkal több pénz az alapellátásba, csak ezzel nem lehet elérni a változást. A Svájc és Magyarország kormányának társfinanszírozásában 2012 és 2017 között megvalósuló alapellátás-fejlesztési modellprogram célja az volt, hogy olyan működési modellt alakítsanak ki, amelyben a háziorvosok, a védőnők egymással és más szakemberekkel - többek között gyógytornásszal, egészségpszichológussal, dietetikussal - szoros együttműködésben dolgoznak, ezáltal a gyógyítás mellett a betegségek megelőzését és az egészséges életmódot támogató szolgáltatásokat is nyújtanak.
Megéri az öngondoskodás
A magánforrásból költött egészségügyi kiadások Magyarországon éves szinten elérik a GDP 2,3%-át (OECD, 2015), amely a teljes egészségügyi kiadás közel harmada. Ezen belül a zsebből fizetett egészségügyi kiadás is kiugróan magas, 28%. A magánköltések egyetlen intézményesített formája az egészségpénztári számláról történő finanszírozás. Az itt felhalmozott összeg azonnal költhető, akár egy bankszámla, miközben a pénztárak a hozammal is növeli a magunk és családtagjaink egészségére költhető forintokat.
Az állam is támogatja az öngondoskodást: az egyéni befizetés után 20%-os szja-visszatérítés jár, vagyis – leegyszerűsítve – a patikakártyával vásárolt termék vagy szolgáltatás Önnek ennyivel kevesebbe kerül. A pénztártag javára teljesített munkáltatói adomány után is 20%-os, ha a számláján lévő fel nem használt összeget leköti 24 hónapra – esetleg, hogy anyagilag felkészüljön egy tervezett drágább egészségügyi beavatkozásra –, vagy prevenciós célú pénztári szolgáltatást vesz igénybe, 10%-os adójóváírásra lesz jogosult.
Az egészségpénztári befizetésekből egyre több helyen költhetnek a tagok. Fedezhetik gyógyszer-kiadásaikat, a gyógyászati segédeszköz-vásárlást, a magán egészségügyi intézményekben végzett vizsgálatok – például szűrővizsgálatok, képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, optikus, fogorvos, egynapos műtéti beavatkozás – költségét. Ezen kívül az önsegélyező szolgáltatások keretében számos szociális jellegű kiadás is fizethető ebből a forrásból amennyiben az egészségpénztár ezt felkínálja a szolgáltatások között.
A program keretében 16 észak- és kelet-magyarországi településen 24 háziorvosi praxis állt össze négy praxisközösséggé - Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti központtal - a jellemzően hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. Papp Magor, a modellprogram szakmai vezetője beszámolt arról, hogy a modellprogram keretében jelentős szolgáltatásbővítés történt, kétszázezer ellátás - köztük sok a megelőzésre irányult - történt a három és fél év alatt. A programok népszerűek voltak, az érintett lakosság több mint 80 százalékát sikerült bevonni, és 12 százalékkal kevesebb embert utaltak szakellátásba, miközben javult a krónikus betegek életminősége. Jelezte: 40 ezer ember számára három és fél éve napi valóság az alapellátásban nyújtott többletszolgáltatás.
Az államtitkár kiemelte: a praxisközösségi működés hatékonyabbá teszi az alapellátást, ami segíthet a háziorvosi praxisok betöltésében, hiszen a közösségi munka egyszerűbbé teszi a különböző munkafolyamatokat. Emlékeztetett arra, az országban évek óta kevés a háziorvos, ez a szakma nem vonzó a fiatalok számára, prognózisok szerint 2020-ra egymillió ember lakóhelyén nem lesz állandó háziorvos.
Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének igazgatója beszámolt arról, az egy emberre jutó igénybe vett szolgáltatások száma három körül alakult a programban, vagyis szinte mindenki igénybe vett legalább egy, de inkább több szolgáltatást. Az emberek nem azonos eséllyel férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, de ez a modellprogram - amelynek mozgatórugói a népegészségügyi koordinátorok voltak - a méltánytalan egyenlőtlenségek ellen hatott - mondta. Hangsúlyozta: az alapellátásban dolgozókat érdekeltté kell tenni abban, hogy valódi népegészségügyi szolgáltatást nyújtsanak.
Dózsa Katalin egészségügyi közgazdász indokoltnak nevezte a preventív többletszolgáltatás-csomagot nyújtó program kiterjesztését; az egészségügyi közgazdászok becslése szerint ennek 40 milliárd forint a forrásigénye. Peter Burkhard, Svájc magyarországi nagykövete köszöntőjében arról beszélt, hogy az alapellátás kihívásai globális szinten jelen vannak. Nem véletlen, hogy az egészségügy az egyik legnagyobb prioritása a svájci hozzájárulási programnak, amellyel országa segíti az új EU-tagállamokat a felzárkóztatásban. Hozzátette: a Magyarországnak nyújtott pénz tíz százalékát az egészségügyre és erre a programra fordították.
Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodájának vezetője üdvözölte, hogy az egészségügyi kormányzat a program kiterjesztésére és az ellátás finanszírozásának növelésére készül.
