Nem vonzó a fiatal pályakezdőknek Magyarország
Jelenleg körülbelül 10 ezer magyar egyetemista tanul külföldön. Mi lesz velük, ha lediplomáznak? Nagy szükség van rájuk itthon, de hogyan lehet hazacsalogatni őket? Az Engame Akadémia hiánypótló kutatást készített a külföldön tanuló több ezer magyar diák hazaköltözési hajlandóságáról. 500 külföldön tanuló (vagy tanult) diákot kérdeztek, érvek-ellenérvek mentén térképezték föl, mi tartja az ifjú szakembereket külföldön, és mik azok a tényezők, amelyek megléte/hiánya mégis hazai munkavállalásra ösztönözné őket.
Nem túl vonzó Magyarország
Az oktatási szervezet – miközben diákokat készít fel külföldi tanulásra – fontos küldetésének tekinti, hogy az egyes hazai szektorokat érintő óriási munkaerőhiányra tekintettel a több száz külföldön tanuló diákja közül, az egyetem elvégzését követően minél többen térjenek haza.
A jelenlegi magyarországi munkakörnyezet, a lehetőségek, a közhangulat azonban nem túl vonzó egy külföldi egyetemen szocializálódott ifjú pályakezdőnek. Legalábbis ez derül ki az Engame kutatásából. Többek között arról kérdezték a felmérésben résztvevőket, hogy miért választják a külföldi egyetemi képzéseket, milyen terveik vannak a diploma megszerzése után, hogyan látják a hazai munkaerőpiacot és terveznek-e hazatérni és itthon munkát vállalni.
Érvek – ellenérvek mentén térképezte föl az intézmény, mi tartja az ifjú szakembereket külföldön, és mik azok a tényezők, amelyek megléte/hiánya mégis hazai munkavállalásra ösztönözné őket.
„A kutatási eredmények segítségével a hazai munkaerőpiaci szereplők megérthetik a külföldön végzett magyar pályakezdők a jövőbeli munkahelyükkel szemben támasztott elvárásait. Ez pedig hozzájárulhat egy olyan hazai munkaerő-piaci környezet kialakításához, mely támogató a külföldi felsőoktatásban magasan képzett magyar diákok felé és valós alternatívát kínál számukra a külföldi munkahelyekkel szemben.” – mondta Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapító- ügyvezetője.
Színvonal, pénz, hangulat
A sok ezer diák a világ különböző pontjain tanul: Anglia, Ausztria, Németország, az Egyesült Államok a legnépszerűbb célpontok. A most végzett felmérést kitöltő hallgatók válaszaiból azonban egyértelműen látszik, hogy bármely ország egyeteme mellett is döntöttek, elsősorban a hazai felsőoktatás alacsony színvonala, túlzott elmélet-orientáltsága, a külföldi képzésekhez képest elavult tananyag, valamint módszertana miatt hagyják el az országot.
Tanulmányaik során a diákok nagyra értékelik az egyetemi képzések képesség-fókuszú diákközpontúságát és innovativitását is. Szeretik továbbá az önállóságra tanító külföldi létet, és a felmérésben sokan jelölték kint tartózkodásuk fontos okának a hazai negatív közhangulatot is.
A külföldön tanuló és az elmúlt években végzett magyarok több mint 40%-a tervez ugyan hazaköltözni a jövőben, ám a túlnyomó többségük még nem tudja, mikor jönne haza. Azonban a kint élők 30%-a egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét, és a megkérdezettek maradék 30%-a pedig egyelőre bizonytalan a hazatérést illetően.
A tanulmányok befejezése utáni külföldön maradás mellett racionális, sok esetben anyagi jellegű érveket jelöltek meg a diákok. Az életszínvonal és megélhetési feltételek, a szakmai lehetőségek és a „civilizált” fizetések tartják kint a magyar fiatalokat.
Természetesen vannak hazahúzó indokok, ám a megkérdezettek túlnyomó többségének külföldi létét kizárólag személyes, érzelmi tényezők nehezítik: a család, a barátok távolléte és a mindennapi életből való hiánya, valamint a tágan értelmezett „otthon” érzés csábítja haza a diákokat.
Fotó: Pexels.com
