Évszázados társadalmi sztereotípiák dőlnek meg
Az általunk nagyon is "kínainak" tartott, hagyományos értékek visszaszorulását mutatták ki a kutatások a távol-keleti országban.
A társadalomtudósok szerint hatalmas változáson ment át a kínai társadalom az értékeit illetően az elmúlt három évtizedben. Ez természetes, a kelet-ázsiai ország gazdasági felemelkedésével párhuzamosan végbemenő, és részben annak is tulajdonítható folyamat. Mindez együtt jár a középosztály megerősödésével, ami az ázsiai országban a fogyasztás bővülését hozza magával. A jelenségre befektetőkén is érdemes figyelni.
Nagyot változtak a társadalmi értékek Kínában az elmúlt harminc évben - mutat rá a Pekingi Tanárképző Egyetem és az amerikai UCLA kutatói által készített átfogó jelentés. A tanulmány elkészítéséhez a szakemberek 270 ezer, 1970 és 2008 között használt kínai könyv szövegét elemezték, bizonyos szavak használatának gyakoriságából vonva le következtetéseket - számolt be az MTI.
Engedelmesség helyett önállóság
A jelentés rámutat, hogy a hetvenes években a könyvekben háromszor gyakrabban fordult elő az “engedelmesség” kifejezés, mint az “önállóság”, de az arány a kétezres évek végére megfordult. A sok száz éven át jellemző, kollektivizmusra és közösségi értékekre építő felfogásmód változása “drámai hatással van a kínai társadalomra, s nagy kihívásokat támaszt a hagyományos kínai értékekkel és életmóddal szemben” - figyelmeztetnek a szerzők.
A további, mind gyakoribbá váló szavak között szerepel a “választás”, “verseny”, “magán-”, “innováció” kifejezés is, ami a kutatók szerint az individualizmusnak a társadalmon belüli terjedését, a városi lakosság arányának, a háztartások fogyasztásának és az iskolázottság fokának az emelkedését tükrözi.
Közösség helyett egyén
Ugyancsak a közösség helyett az egyén előtérbe kerülésére utal például az “adni” és a “kapni” kifejezések használata, míg korábban az előbbi túlsúlya volt jellemző, mára utóbbi vált a kutatás szerint elterjedtebbé.
Az értékek eltolódásának trendjéről korábban is több kutatás beszámolt már. Így egyebek közt készült nemzedékeken átívelő, azokat összehasonlító jelentés, amely szerint a legfiatalabbak kevésbé gondolkodnak kollektívan, saját életvitelüket és eszméiket a korábbi generációkhoz képest erőteljesebben kívánják érvényesíteni.
Az 1979 után született, vagyis az egykegenerációba tartozókról egy másik kutatás eredményeként azt írják a szakemberek, hogy kimutathatóan önzőbbek, akaratosabbak, mint szüleik, ismét más kutatások pedig a fokozódó versenynek is tulajdonítják a fiatalok fokozott érdekérvényesítését.
Erősödik a középosztály
Kína mellett Ázsia másik két óriásállamában, Indiában és Indonéziában is folyamatosan zajlik a középosztály erősödése. Az ugrásszerűen bővülő ázsiai középréteg pedig nyilvánvalóan egyre többet fogyaszt, egyre nagyobb vásárlóerővel rendelkezik. A folyamat rendkívül dinamikus, így a Föld teljes lakosságának mintegy felét kitevő ázsiai régió vásárlóereje egyre komolyabb szerepet tölt be a világgazdaság egészében.
Azok a nemzetközi nagyvállalatok, amelyek árbevételük jelentős részét az ázsiai piacokra exportált fogyasztási cikkekből szerzik, figyelemre méltó növekedést érhetnek el a következő években.
Az átalakuló Ázsiára érdemes befektetésként is odafigyelni
A korábbinál alacsonyabb gazdasági növekedési dinamikája miatt az elmúlt években Kína nem volt épp a befektetők kedvence. Azonban a háttérben fontos változások történnek a kínai gazdaságpolitikában: az ország a beruházás-vezérelt növekedésről fokozatosan átáll a mérsékeltebb, de kiegyensúlyozottabb, hosszú távon is fenntartható, belső kereslet vezérelte gazdasági modellre.
„A kínai háztartások fogyasztása az elmúlt tíz évben közel megháromszorozódott, de az emelkedés dacára is csak a kínai nemzeti össztermék alig több mint harmadát (37%) adja. Ez az arány kiugróan alacsonynak számít, hiszen összehasonlításképpen a kelet-európai országokban ez 50-60% között alakul. Ez azt mutatja, hogy a kínai lakossági fogyasztás növekedésében jelentős potenciál van még, amit az ország vezetésének politikai döntései is támogathatnak. Márpedig, ha a világ legnépesebb országában nő a kereslet, arra befektetési célból is érdemes odafigyelni” – tájékoztatott Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.
