Kutatás: a legszegényebbek költenék legtöbbet a temetésükre
Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy a magyarok hány százaléka tesz félre a temetésére, illetve ki az, aki mástól - az államtól vagy az örökösöktől - várja a költségek kifizetését. A legtöbb pénzt arányaiban a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók, valamint a falvak és a községek lakói költenék a temetésükre.
A kutatás szerint a megkérdezettek 31 százaléka már rendelkezik megtakarítással – például a temetési költségeket fedező életbiztosítással vagy félretett összeggel – eltemettetésének költségeire, míg 43 százalékuk későbbiekben tervez ilyen céllal megtakarítani. A válaszadók több mint negyede (26%) – különösen igaz ez a budapestiekre (33%) – úgy látja, hogy nem is lesz lehetősége félretenni erre a célra. A temetés vidéki presztízsét mutatja, hogy a vidékiek 75 százaléka vagy rendelkezik már félretett pénzzel, vagy tervez félretenni, míg a budapestieknek mindössze a 67 százalékára igaz ez.
Egészségpénztári számláról is fizethetünk
2016-ban lépett életbe az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása, amely értelmében az egészségpénztárak önsegélyező szolgáltatásokat is nyújthatnak tagjaiknak. A lehetőséget sok más pénztárhoz hasonlóan a Patikapénztár is kihasználja annak érdekében, hogy a tagjaink igényeit minél teljesebb körben tudja kielégíteni: a pénztártag közeli hozzátartozójának halála esetén vehető igénybe a szolgáltatás.
Azok, akik rendelkeznek megtakarítással vagy terveznek félretenni a temetkezésük költségeinek fedezésére, jellemzően 100-250 ezer (41%), illetve 250-500 ezer forintot (40%) szánnának erre a célra. A megkérdezettek 16 százaléka viszont 100 ezer forint alatti összegben gondolkodik - derült ki a 4Life Direct felméréséből. Meglepő, de épp azok szánnának a legmagasabb arányban 250 ezer feletti összeget a temetésükre, akiknek a napi megélhetés is gondot okoz: a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók (E ESOMAR státuszú) 47 százaléka legalább 250 és 500 ezer forint közötti összeget költene a temetésére, és mindössze 12 százalékuk válaszolta, hogy 50-100 ezer forint közötti összeget szánna erre. Ehhez képest a legmagasabb, A és B jövedelmi státuszú válaszadók 57 százaléka 250 ezer forint alatti összeget szánna eltemettetésére.
Szintén érdekes, hogy a községek és falvak lakói többet szánnak a temetésükre, mint a városiak: előbbiek 45 százaléka fordítana 250 ezer forint feletti összeget erre a célra, Budapesten ez az arány csak 37 százalék, míg a megyeszékhelyeken és egyéb városokban átlagosan 39 százalék.
Ki állja a cechet?
A válaszadók közel fele úgy gondolja, hogy a temetkezési költségeit teljes mértékben másoknak (hozzátartozók, örökösök, állam) kellene állnia. Valamivel több mint felük vélekedik úgy, hogy a saját temetési költségeit legalább részben saját magának kell előteremtenie. 34 százalék nem is nevezett meg mást, vagyis teljes mértékben csak a saját feladatának tartja a költségek fedezését, 22 százalék másokkal (pl. hozzátartozókkal, az örökösökkel) osztozna a terhen.
A megkérdezettek harmada szerint a hozzátartozóknak illene (legalább részben) állniuk a költségeket, 40 százalékuk pedig az örökösökre korlátozná a terhet – elvégre ők öröklik a vagyont is, 7 százalékuk pedig az állam felelősségét is felveti a kérdésben. Összességében a magyarok 44 százaléka gondolja úgy, hogy a temetkezési költségeit teljes mértékben másoknak, a hozzátartozóknak, az örökösöknek vagy az államnak kellene állnia.
