Kiugró hozamokkal bővültek a nyugdíjpénztári megtakarítások
Akár két számjegyű hozamot is elértek a legjobban teljesítő piaci szereplők - derül ki az MNB friss pénztári statisztikáiból. 2015-ben, 2016-ban és hosszabb távon is jelentősen az inflációt meghaladó hozamot értek el tagjaik egyéni számláin a nyugdíjpénztárak.
Ma már kisebbségben vannak Magyarországon is azok, akik úgy gondolják, csak és kizárólag az állam feladata lesz a nyugdíjukról gondoskodni – ez derül ki egy korábbi felmérésből. Az Aegon Magyarország kutatása szerint kiderül, csak a magyarok 35 százaléka gondolja, hogy a nyugdíj kizárólag az állam feladata, míg 43 százalék közös feladatnak tartja, 21 százalék pedig úgy gondolja, csak magára számíthat majd ebben a kérdésben.
Megtakarítási lehetőségekből nincs hiány
A NYESZ azoknak jelent jó megoldást, akik mernek és tudnak önálló befektetési döntéseket hozni, és értékpapírjaik befektetésével hosszú távon számolnak. A NYESZ előnye a hétköznapi értékpapír-számlákhoz képest, hogy itt az általunk elért hozamon felül még 20 százalékos személyi jövedelemadó jóváírással is segít minket az állam, amit ugyancsak befektethetünk. Az összegyűlt pénzt csak akkor vehetjük fel adómentesen, ha legalább 10 évig volt a pénzünk a NYESZ számlán, és már nyugdíjasok vagyunk.
A nyugdíjbiztosítás után is jár szja-jóváírás. Ebben az esetben a befektetési döntéseket a biztosító hozza meg, így szakértőre bízhatjuk pénzünk gyarapítását. A konstrukcióban összegyűjtött pénz örökölhető, mi magunk pedig akkor juthatunk hozzá, ha nyugdíjszolgáltatásra vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válunk. Létezik hozam- vagy tőkevédett nyugdíjbiztosítás Magyarországon, nincs viszont olyan termék, amelynek kockázati eleme lenne. Vagyis arra nincs lehetőség, hogy annak függvényében fizessünk ma havonta, hogy nyugdíjasként milyen összegű járadékot szeretnénk kapni.
Konstrukció, ami hiányzik
A biztosítók ma annak függvényében határoznák meg, kinek mekkora összeget kell havonta befizetnie, hogy előreláthatólag hány évet fog nyugdíjasként eltölteni, és az idő alatt mekkora összeget szeretne járadékként kapni. A létező konstrukciók esetén csupán azt tudjuk, hogy körülbelül mekkora hozamra számíthatunk, vagyis amikor nyugdíjba megyünk, mennyi pénz lesz a megtakarítási számlánkon, amelyet felvehetünk. Bár a törvény lehetővé teszi a biztosítóknak és az önkéntes magán-nyugdíjpénztáraknak a járadék folyósítását, ezzel a lehetőséggel gyakorlatilag még senki nem élt.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében sem volt még példa járadékfizetésre, bár az erre vonatkozó törvény hatályos. Ennek a megtakarításnak az egyik előnye, hogy 20 százalékos adójóváírást vehetünk igénybe a befizetések után, a másik, hogy – kockázatvállalási hajlandóságunktól függően – többféle portfólióból is választhatunk, ami javíthatja a hozamkilátásokat.
Az MNB frissen közzétett, az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak 2016. évi, illetve a hosszú távú (10 és 15 éves) befektetési teljesítményét bemutató hozamráták nagyon impozánsak: az alacsony kamatkörnyezet ellenére a nyugdíjpénztárak többsége – a két évvel ezelőtti teljesítményhez hasonlóan – 2016-ban is az inflációt lényegesen meghaladó hozamokat ért el a fedezeti tartalékon, azaz a pénztártagok egyéni számláin.
A klasszikus jellegű (alacsonyabb kockázatú) portfóliók elsősorban a korábban bekerülő magasabb hozamot kínáló állampapír-állomány miatt teljesítettek jól. A növekedési jellegű (magasabb kockázatú) portfóliók kedvező éves teljesítménye a befektetési eszközök közötti nagyobb részvényhányadból adódik, míg a kiegyensúlyozott jellegű (közepes kockázatú) portfóliók esetében mindkét hatás érvényesült.
Döngetnek a nyugdíjkasszák
A nyugdíjpénztári befizetések után járó adókedvezmény legfeljebb 150 ezer forint lehet évente, amihez 750 ezer forintot kell befizetnünk. A felhalmozott pénzünkhöz a szerződéskötéstől számítva 10 év múlva juthatunk hozzá, de ha nem vagyunk még nyugdíjasok, a tőke után adót kell fizetnünk, a hozam adómentes.
Az MNB statisztikája szerint a pénztárak 15 éves átlagos nettó hozamrátái többnyire 2-4 százalék reálhozamot tartalmaztak, vagyis ebben az időszakban évente átlagosan ennyivel múlták felül az inflációt. Ez azt jelenti, hogy hosszabb távon is értékálló, sőt az infláció mértékét érdemben meghaladó befektetési eredményeket tudnak felmutatni a magyarországi nyugdíjpénztárak.
