2017. május 24. szerda
Eszter, Eliza és Vanessza napja

Mennyire kell félnünk a zsarolóprogramoktól?

Egy szakértő szerint idén olyan széles körű pusztítást fognak végezni a zsarolóprogramok, hogy még ha valaki nem is válik áldozattá, lesz olyan ismerőse, akivel ez megtörténik. Íme, néhány további előrejelzés 2017-re a zsarolóprogramok jelentette fenyegetés kibontakozásáról.

James Slabyl, az Acronis globális kampányokat vezető főigazgatója úgy véli, továbbra is exponenciális növekedés jellemzi majd a zsarolóprogram-járványt. A kiberbűnözők 2017-ben legalább 5 milliárd dollárt söpörnek be áldozataiktól, miközben a zsarolóprogram-fajták száma robbanásszerűen megugrik, és az új változatok szédítő ütemben terjednek el.

 

8211.jpg

A zsarolóprogramokat használó kiberbűnözők továbbra is irigylésre méltó zsákmányra tesznek szert a lebukás jóval kisebb kockázata mellett, ezért körükben a zsarolóprogramok válnak a világ legnépszerűbb kártékony szoftverévé. A végpont-védelmi megoldásokat szállító IT-biztonsági cégek továbbra is nehezen tartanak majd lépést a pénzzel egyre jobban kibélelt, high-tech rosszfiúkkal ebben a fegyverkezési hajszában.

 

James Slabyl szerint egyre nagyobbra duzzad a strómanok tábora. A zsarolóprogramokra épülő bűnözés lényeges eleme, hogy a SaaS-iparág elosztott modelljét utánozza, kispályás szalmaemberek légióit toborozza, akiknek csupán az a feladatuk, hogy megfertőzzék a célba vett számítógépeket. Rendkívül könnyen beszállhat a buliba ezen a szinten, akinek van számítógépe, és a kizsarolt zsákmány egy töredékéért hajlandó a törvényszegésre: technológiai szakértelemre, fejlesztői képességekre ehhez nincs szükség.

 

Támad a kiberalvilág

A zsarolóprogramok terjesztésének technikái egyre rafináltabbá és félelmetesebbé válnak. A múlt év végén láthattuk a terjesztés eddigi egyik legeredetibb és egyben leggonoszabb módszerét, amely szerint a bűnöző felajánlja, hogy ingyenesen átadja az állományok dekódolásához szükséges kulcsot, ha áldozata segít neki két másik felhasználó gépének megfertőzésében – ezt a fordulatot a kiber-alvilág a korai 2000-es években bemutatott A gyűrű című horrorfilmből kölcsönözte. Egyébként az adathalászat módszereit fogja követni a legtöbb zsarolóprogram-támadás, egyre személyre szabottabbá és hatékonyabbá válva. Az állományok titkosítása lép elő a támadók kedvenc taktikájává, kiszorítva a számítógép zárolását – miután egyre több felhasználó jön rá, hogy utóbbit milyen könnyű ártalmatlanítani.

 

Tavaly a felhő még biztos menedéket jelentett a biztonsági mentések számára a helyi hálózati kapcsolatokon keresztül terjedő zsarolóprogramokkal szemben. Idén a zsarolóprogramok új változatai jelennek meg, amelyek a felhőkapcsolatoknak is utánamennek, hogy megfertőzzék az ott tárolt biztonsági mentéseket is. A felhasználóknak össze kell szedniük magukat, hogy olyan felhőszolgáltatót találjanak, amely meg tudja védeni őket az ilyen támadásokkal szemben.

 

A nyomásgyakorlás új módszerei fognak megjelenni, hogy az áldozatokat gyors fizetésre bírják. Jelenleg a bűnözők ezt például azzal igyekeznek elérni, hogy emelik a követelt összeget, és óránként fájlokat törölnek a gépről, amíg az áldozat vonakodik fizetni. A jövőben azonban ezek a módszerek ördögibbé válnak: a bűnözők például azzal fenyegetődzhetnek, hogy a megfertőzött gépről kiválogatják az érzékeny (egészség- vagy pénzügyi) adatokat, illetve kínos információkat (böngészési előzményeket vagy intim fotókat), és azokat közzéteszik, ha az áldozat nem nyúl gyorsan a zsebébe.

 

Csökken a fizetési hajlandóság

Kezdetben az áldozatok többsége még hajlandó volt fizetni, azonban a továbbiakban ez a trend alábbhagy. A felhasználók ugyanis azzal szembesülnek, hogy sok bűnöző átveri őket, és fizetést követően sem adja meg a titkosítás feloldásához szükséges kulcsot, de még ha megadja is, az nem biztosíték arra, hogy nem fog újra meg újra támadni.

 

A zsarolóprogramok fejesztői a bevételeket részben olyan kód fejlesztésére fordítják, amely ellenállóbb az IT-biztonsági iparág védelmi megoldásaival szemben. A biztonsági cégek ingyenes szoftvereket kínáltak a titkosítás feloldásához, azonban ezek alkalmazhatósága be fog szűkülni, miután a zsarolóprogramok fejlesztői egyre robusztusabb titkosítási módszerekhez folyamodnak.

 

A vírusellenőrzés, a viselkedésalapú védelem, a tiltó- és engedélyező listázás, valamint a végpontvédelem jelenleg elérhető, más technikái továbbra is alapvetően gyengének bizonyulnak majd ahhoz, hogy hatékonyan kivédjék a zsarolóprogramok támadásait. Új biztonsági megoldások fognak viszont megjelenni, a gyorsan fejlődő zsarolóprogram-változatok elleni küzdelem egyik fontos fegyvere a gépi tanulás lesz.

 

Továbbra is a szigorú és következetes adatmentési és visszaállítási gyakorlat – a helyi, a felhőalapú és az offline mentések rutinszerű készítése – marad az egyedüli, biztos védelmet adó mechanizmus a zsarolóprogram-támadások kivédésére.