Saját kérésére bírósági engedéllyel hibernálták a rákos kamaszt
Új mérföldkő ez a kriogenika történetében. Egy 14 éves lánynak, aki menthetetlen rákbeteg, az volt az utolsó kívánsága, hogy hibernálják holttestét és olvasszák ki a jövőben, ha megvan a gyógymód a betegségére. A bíróság helyt adott kérésének. De kérdéses, hogy egész testet fel lehet-e éleszteni.
Hallottuk már az urbánus legendát, hogy a tüdőrákban 65 évesen elhunyt(?) Walt Disney-t állítólag 1966-ban hibernálták. Azzal a szándékkal, hogy ha majd lesz gyógyír a rákra, akkor kiolvasztják és kezelik.
Egy 14 éves angol lány, akit csak JS néven szabad említenie a sajtónak, a rák egy ritka fajtájában hunyt el október 17-én. "Csak 14 éves vagyok, és nem akarok meghalni, de tudom, hogy meg fogok. Úgy érzem, hogy a kriotárolás megadja nekem a lehetőséget, hogy meggyógyítsanak és felébresszenek, még akkor is, ha az több száz évre van a jövőben. Nem akarom, hogy eltemessenek a föld alá. Élni akarok, hosszan, és a jövőben talán találnak gyógymódot a betegségemre. Szeretném megkapni ezt az esélyt. Ez a kívánságom" - fogalmazott kérelmében a lány.
A kamasz még halála előtt megnyerte a pert a londoni bíróságon, a High Courton, amelyben utolsó kívánságának végrehajtását követelte. Mivel a lány szülei elváltak és kapcsolatuk "nagyon rossz", a bíróságra hárult a döntés. Az anya támogatta lánya ötletét, az apa kezdetben nem. (Ő viszont 2008 óta nem látta lányát.)
A férfi azt nehezményezte, hogy ha mondjuk 200 év múlva felélesztik a lányt, nem talál majd rokonokat, egyedül lesz a világban, ráadásul csak 14 éves lesz és egy ismeretlen országban, az Egyesült Államokban találja majd magát. Az apa végül mégiscsak megbékélt a gondolattal, hogy lányát hibernálják. Talán ebben közrejátszhatott az, hogy ő maga is rákban szenved.
A bírósági döntést egy ideig titkosították, csak akkor hozták nyilvánosságra, miután megtörtént a hibernálás.
Hogyan hiberálnak?
- A testet jégkockákkal teli fürdővízben hűtik le, mihelyst hivatalosan halottnak nyilvánítják, hogy ne álljon elő agykárosodást vagy szövetrombolódás.
- A vért kinyomják a testből és krioprotektív folyadékkal helyettesítik vagy speciális, nem mérgező alvadásgátló anyagot, ami megakadályozza, hogy jégkristályok alakuljanak ki, amik roncsolnák a sejteket.
- A testet csomagolt szárazjegek közé ágyazzák és így szállítják.
- Lassan még tovább hűtik a testet folyékony nitrogén használatával. Ezen a ponton megszakad az emberi test romlása. A szövetek, a sejtek, a szervek elvileg változatlanok maradnak.
- Folyékony nitrogénnel töltött tartályba helyezik a testet. Ezt kriosztátnak hívják. A testet a folyékony nitrogén hőmérsékletére fagyasztják (kb. -210 és -195,79 Celsius fok közé).
- Az egész folyamat 24 órát vesz igénybe.
Az eljárás ára az USA-ban 46 000 dollár. Az Egyesült Államokban és Oroszországban mindössze néhány cég kínál ilyen szolgáltatást.
A londoni bíró is megjegyezte, hogy a kórházi alkalmazottaknak "aggályaik" támadtak arról, hogyan zajlott a lány életének utolsó napja. Az anya elismerte, hogy nem tudott elég figyelmet szentelni gyermekének, mert intézkednie kellett a halála utáni ügyekben, annak a szervezetnek a tagjai pedig, akik önkéntes alapon vállalták a test felkészítését a fagyasztásra, állítólag elég szervezetlenek voltak.
Nem biztos, hogy működik
A michigani Cryonics Institute közlése szerint már náluk van a 14 éves angol lány teste. Ő a 143. beteg, akit hibernáltak.
A kriogenikát már használják sejtek, spermák, embriók hibernálásában, s ilyen esetekben kétségtelenül rendkívül hasznos módszer. Egyes tudósok azonban szkeptikusak a hibernálás nagyobb léptékű orvostudományi, gyógyászati lehetőségeit illetően. Nem minden szakember van meggyőződve róla, hogy a test épségben túlélheti-e az akár több száz éves fagyasztást, s újra feléleszthető.
A "kriomegőrzést", vagyis a hibernálást és a felolvasztást eddig még nem tudták sikeresen alkalmazni nagyobb méretben, vagyis létfontosságú szerveknél, például máj transzplantáció esetében, mert még nincsenek olyan gépek, melyek optimálisan tudták volna végrehajtani a folyamat minden lépését. Így azt sem tudjuk még, hogy a hibernálásból újraélesztett és transzplantált szervek hogyan viselkednének, miután újra működésbe hozták őket.
Nemcsak a kriogenika működőképességéről, de az etikai vonatkozásairól is megoszlanak a vélemények tudományos körökben és a közéletben egyaránt.
A londoni bírósági eset valószínűleg precedensértékű lesz, nemcsak Angliában, hanem globálisan is. A bíró leszögezte, hogy Angliában és Wales-ben ez volt az első ilyen ügy a bíróságokon.
Forrás: CNN, Cryonics Institute, Alcor