2017. június 26. hétfő
János és Pál napja

Nagyobb a szalmonellaveszély a csomagolt salátánál

Egyre több jel mutat rá, hogy inkább a növényi rostok a ludasak a tömeges ételmérgezések előidézésében, mint a húsok. Most a spenótról és a salátáról bizonyosodott be, hogy valóságos baktériumtenyészet tud lenni.

Az emberek fejében az ételmérgezés fogalma rendszerint a főétellel függ össze. Biztos a hús okozta. Nem sütötték meg rendesen. Vagy esetleg a desszert, ami gyakran ugye tejszínes vagy vajas alapú édesség, tehát könnyen romló. Pedig ételbiztonsági szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy az étkezéssel kapcsolatos fertőzések oka gyakran a növényi hozzávalóktól ered. Innen kapjuk el a szalmonellát, az E.colit és a liszteriózist. 

 

Ki gondolta volna?!

2014-ben a szalmonellával fertőzött babcsíra okozott felfordulást, az USA-ban több mint százan betegedtek meg, körülbelül egynegyedük kötött ki kórházban. Sokan szeretnek időt spórolni azzal, hogy vegyes salátát vesznek, amiben répa, aprított saláta és más zöldségek vannak, hogy ne bajlódjanak a tisztításukkal, szeletelésükkel, de úgy látszik, e késztermék megvásárlásával nem kis veszélynek tesszük ki magunkat: 2016 februárjában Ausztráliában 50 ember betegedett meg csomagolt vegyes salátától. Angliában júliusban 161 embert betegített meg. Ketten meghaltak. 

 

Az EU szakértői az élelmiszer okozta járványok forrásainak toplistáján nemrég második helyre sorolták a salátát. A salátalevelek azért lehetnek ilyen nagy mértékben melegágyai a fertőzésnek, mert miután leszedik őket, vajmi kevés feldolgozáson mennek keresztül. Eddig nem sokat tudtak a tudósok arról, mi történik a salátával, ha az élelmiszeriparban megmunkálják - vagyis felszeletelik és becsomagolják. Egy új kutatás azonban fényt derített erre. 

 

Az eredmény nem éppen szívderítő. A szalmonella valósággal lubickol ebben az elzárt közegben: a műanyag csomagolásban. A University of Leicester kutatói azt mutatták ki, hogy a levágott salátalevelek széléből kijövő folyadékban bőségesen tenyészett a szalmonella, még akkor is, ha a  hűtőben volt! Ez óriási meglepetés, mivel a szalmonella a 37 Celsius fokot szereti!

 

A műanyag is ludas

Mégis 5 napos hűtés során is -ami a csomagolt saláta átlagos időtartama a boltokban- 100 szalmonella kórokozó 100 000 baktériummá sokszorozódott. A nedves közegben a szalmonella könnyebben hozzátapadt a salátalevélhez is és még az alapos mosás sem mindig segített eltávolítani a baktériumot. A műanyag zacskó felületén ugyancsak egészen könnyen megragadt. (Ugyanez érvényes a műanyag dobozokra is.) Vagyis az elzárt,  műanyagon belüli környezet csak növelte a kórokozó terjedésének lehetőségét.

 

A legsokkolóbb felfedezése a tudósoknak azonban az volt, hogy a szalmonella érintkezése a salátából eredő növényi nedvvel felerősítette a baktérium fertőző képességét az emberi szervezetben. Mi a tanulság? A brit kutatók furcsa módon azt hangsúlyozták, hogy felfedezéseik fényében sem jár nagyobb kockázattal a salátaevés, mint eddig(?). Vagyis nem törvényszerű, hogy a salátától fertőző baktériumokat kap el az ember, de mivel nyersen esszük meg, nem árt odafigyelni rá, mint kockázati tényezőre. Fontosnak tartják továbbá, hogy tartsuk be a csomagoláson előírt tanácsokat, a szavatossági idő lejárta után ne fogyasszuk el a csomag tartalmát.

 

Az aranyszabály: minél hamarabb fogyasszuk el a megvásárolt salátát. Valamint tartózkodjunk azoktól a salátáktól, melynek levelein a szélek már elfeketedtek, nyákosak, nyálkásak, mert ott található a legtöbb kórokozó, s azt is dobjuk ki a hűtőből, melynek levelei duzzadtnak tűnnek.

 

Forrás: The Conversation