Magyarországra ért az erősen fertőző madárinfluenza
A legfrissebb jelentések szerint a H5N8-as típusú madárinfluenza ütötte fel fejét Lengyelországban, a dél-indiai Kerala tartományban – és már hazánkban is.
Alig két hónapja sincs, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a H5N8-as típusú madárinfluenza megjelenésére (dél-kelet oroszországi Tuvai Köztársaság területén) figyelmeztetett. A vándormadaraknál észlelt vírus, amely fertőző más szárnyasokra is, terjedését dél-nyugati irányba valószínűsítették szakemberek, a madarak őszi vonulási útvonala mentén.
Már a baromfikban is
„Az elmúlt napok hírei alapján kijelenthetjük, hogy a vírus a vadmadarakról átterjedt a tenyésztett baromfira,” - mondta a FAO vezető állatorvosa, Juan Lubroth.
Október végén egy fertőzött bütykös hattyú tetemet találtak a Csongrád megyei Fehér-tó partján, a vándormadarak egyik kedvelt pihenőhelyén, beszélt a hazai helyzetről Andriy Rozstalnyy, a FAO budapesti állattenyésztési szakembere. A magyar hatóságok megerősítették a madárinfluenza gyanúját, amely valószínűleg ugyanaz a törzs, amit Oroszországban bukkant föl, és aztán terjedt tovább Indiába is. Az útvonal gyakorlatilag megegyezik a vízimadarak, leginkább a récefélék, vándorlási útvonalával.
Két nappal ezelőtt a H5N8 madárinfluenzát észleltek vadmadaraknál Lengyelországban. A virológiai vizsgálatok még tartanak, hogy teljes bizonyossággal kijelentessük, ugyanarról a törzsről van szó.
Közegészségügyi szempontok
Az idén Tuvában felbukkant H5N8 madárinfluenza – a vizsgálatok jelenlegi állása szerint – az emberre nem jelent veszélyt. Az embernél előforduló, a madárinfluenza által okozott A típusú influenza-megbetegedést ezidáig nem hozták összefüggésbe ezzel a törzzsel. Ennek ellenére a FAO óvatosságra int:
Az elhullott állatokat ne érintsük meg vagy készítsünk belőle emberi fogyasztásra szánt élelmiszert;
A hatóságokat minden esetről értesíteni kell;
A madártetemek szakszerű és megfelelő elszállításáról gondoskodni kell;
Alapvető kézhigiéniai előírásokat be kell tartani olyan személyekkel való érintkezéskor, akik kapcsolatba kerültek elhullott madarakkal;
Kerüljük az olyan vizekben való fürdést, melyek potenciálisan fertőzött madaraknak nyújtanak otthont;
A baromfihúst fogyasztás előtt alapos hőkezelésnek vessük alá.
A H5-ös altípus megjelenési mintázata újabb bizonyíték arra, hogy a vándormadarak potenciális vírushordozók lehetnek éves vándorlásuk miatt. 2005 óta ez már a negyedik bizonyított, kontinenseket átszelő fertőzési hullám. A FAO szakértője ezért azt tanácsolja a már érintett országoknak és szomszédaiknak, hogy magas készültségben kövessék a fejleményeket, emeljék a biológiai biztonsági intézkedéseket a baromfitelepeken és természetesen tartsák azokat folyamatos megfigyelés alatt. Roztalnyy még hozzátette, a récefélék vándorlási útvonala mentén található összes ország érintett: a közel-kelet államai, az Európai Unió, Nyugat-Afrika, a volt Szovjet Unió területe és Dél-Ázsia is.
„Nem lehet megjósolni, hol lesz a következő vírus észlelés, és hogy egy baromfitelepen vagy vad madaraknál,” - mondta. A veszély 2017 tavaszáig fennáll.
A FAO ajánlásai
- Vadmadarak tetemeinek alapos és kiterjedt vizsgálata; nagyobb figyelem a baromfitenyésztők részéről, akik vízimadarak élőhelye közelében üzemeltetik farmjukat;
- Minden H5-ös altípusú észlelésnél genetikai vizsgálat a vírus pontos meghatározósára, az eredmények nyilvánossá tétele;
- A vízimadarak leölése, feldolgozása azon területeken, ahol a H5N8 felbukkanása valószínű (és kontinensünk ilyen területnek számít) növeli a terjedés kockázatát;
- Baromfitelepek munkatársai kerüljék azon ruházat, felszerelés, járművek használatát a farmon, melyeket korábban vadmadarak vadászatakor viseltek és használtak;
- Leölt vadmadarak bármely része potenciálisan fertőzött lehet, így megfelelően kezelendő;
- Vízimadarak húsával ne etessünk háziállatot.
További tanácsok a vadmadarakhoz
Ezeken túl a FAO szakemberei arra kérik a lakosságot, ne próbálják meg a vízimadarak leölésével vagy élőhelyük korlátozásával megfékezni a madárinfluenza terjedését. Tudományos bizonyíték nincs arra, hogy a madarak, különösen a veszélyeztetett fajok, elővigyázatosságból történő vadászata megállítaná azt.
Fogságban tartott vadmadarak szállításánál szigorúbb szabályokat kell alkalmazni, ami akár azok kényszervágását is jelentheti.
A fertőtlenítő szerek (pl. nátrium-hipoklorit vagy fehérítőszerek) válogatás nélküli használata szintén ellentétes hatást válthat ki, amellett, hogy káros lehet az egészségre és a környezetre. Ilyen szereket lehetőleg csak indokolt esetben és helyeken alkalmazzunk.
