Tévedhetnek az ujjbegy-vértesztek
Még két csepp vérünk sem egyforma. Ennek messzemenő következményei vannak a diagnosztikában. Különösen, hogy manapság a betegségek kiszűrésére egyre kisebb mennyiségű vért használnak.
Koleszterinteszt? Vércukorszint-teszt? HIV-teszt? Ezekhez a rutinvizsgálatokhoz már nem feltétlenül kell vért venni a hagyományos módon, sőt a laboratóriumba sem kell bemenni. Az előbbi kettő nálunk is hozzáférhető, a HIV-teszt leginkább az interneten megrendelhető (de a Szent László Kórház HIV-részlegén is ezt használják). Csak egy kis rúd az egész, amin elszíneződik egy bizonyos ponton, jelezve, hogy negatívak vagy pozitívak vagyunk-e.
Ma már tényleg néhány csepp vér alapján diagnosztizálnak betegségeket. Csakhogy vérünk két cseppje sem ugyanolyan. A tudósok figyelmeztetnek, csak lassan a testtel, illetve a vérrel: lehet, hogy éppen elmulasztjuk egy szervezetünkben meglévő betegség azonosítását, mert vérünknek abban a cseppjében, amit vizsgálunk, nincs kellő mennyiségű rá utaló nyom.
Meglepő tapasztalatok
A Rice University "biomérnökei" nemrég azt tapasztalták egy vizsgálat során, hogy az ujjbegyből vett különböző vércseppek teljesen más eredményt mutattak olyan teljesen alapvető teszteken, mint például a hemoglobin (a vér oxigénszállító molekulája), a fehérvérsejt, vagy a trombociták számának megállapítása, közölték a The American Journal of Clinical Pathology-ban megjelent tanulmányukban.
Ahhoz, hogy a hagyományos vérvételnél elért bizonyosságot elérjék -vagyis a biztonságot, hogy nem mulasztanak el detektálni minden fontos tényezőt a vérben-, legalább 6-9 csepp vér szükségeltetett. A vizsgálatot a Rice 360°: Institute for Global Health Technologies végezte el.
Ez azt jelenti, hogy a HIV-tesztnél például célszerű legalább ennyi csepp vért odacsöpögtetni a rúdra. Vagy rendelni 2-3 tesztet és egymás után elvégezni a tesztelést. Csakhogy egy ilyen teszt megrendelése külföldről akár 15-20 ezer forintba is kerülhet.
A Rice University kutatói felhívták a figyelmet arra is, hogy lehetőleg ne nyomjuk meg az ujjbegyet, amikor a vért csepegtetjük, hagyjuk, hogy a vérnyomás magától "szülje meg" a kibuggyanó cseppeket. Az ujjbegy nyomással való "megfejése" állítólag kedvezőtlenül befolyásolja a teszteredményeket.
A tudósok hosszú szikéket használtak. De így is ki kellett zárni néhány kísérleti alanyt a vizsgálatból, mert ujjukban túl hamar maradt abba a természetes vérzés, nem produkálva elegendő csepp vért.
Az ujjbegyszúrós tesztek megjelenése és elterjedése nagy áldásnak bizonyult nemcsak a nyugati világban, hanem a harmadik világ szegény országaiban, ahol gyakran nem találni szakképzett, vérvéretelre képes munkaerőt, és ahova olyan alapítványok juttatják el az ilyen gyorsteszteket, mint például a Bill & Melinda Gates Foundation (pl. HIV-, malária- és sarlósejtes-vérszegénység-teszteket). Az alapítvány a "laboratórium a dobozban" vagy "laboratórium a csipben" jelszóval népszerűsíti ezeket a gyorsmegoldásokat.
Az amerikai kutatók azonban óva intenek attól, hogy ezeket a teszteket biztos diagnosztikai eredményeket produkáló eszközöknek tekintsük.
Forrás: The New York Times