Életmentő gumiabroncsok
A prémium abroncsokkal átlagosan 15%-kal jobb a tapadás, a kormányozhatóság, rövidebb a fékút. Életeket menthet, hiszen bejött a nyálkás, vizes idő. Nem mindegy, milyen gumikon gurul a család. Nem feltétlenül ezen éri meg spórolni.
Mennyivel jobb egy drágább abroncs? A kérdést érdekes kontextusba helyezi, ha összehasonlítjuk az európai és a magyar abroncs eladási statisztikákat. Becslések szerint Európában évente kb. 250 millió gumiabroncsot értékesítenek, és a statisztikák szerint az európai autóvezetők 56,5%-a választ prémium abroncsot, 25,5%-uk középkategóriás gumikon vezet és csupán 18%-uk vásárol budget kategóriás abroncsot. A több mint 2,8 millió darabszámú hazai gumiabroncs piac más arányokat mutat: a magyar sofőrök 30%-a választ prémium gumikat, további 30%-uk középkategóriás abroncsokat vásárol, míg 40%-uk budget kategóriás, olcsó gumikat vesz. Noha a budget abroncsok kielégítő teljesítményt nyújtanak egy bizonyos pontig, de a közlekedésbiztonság szempontjából kiemelkedő szituációkban a prémium véd meg.
Nem lehet később megállni
Vészfékezés során kulcsfontosságú, milyen rövid fékúton áll meg az autónk. Kritikus közlekedésbiztonsági szituációkban gyakran nem métereken, hanem centimétereken múlhat a saját és utasaink biztonsága, a velünk közlekedő többi autóvezető és gyalogos biztonságáról nem is beszélve. A közúti közlekedés során nem kapunk arra lehetőséget, hogy „csak egy kicsit később” fékezhessünk és álljunk meg, így érdemes alaposan végiggondolnunk, miért is fizetünk kicsit többet a sokkal jobb abroncsminőségért.
Az egyik legszembetűnőbb különbség a prémium és budget abroncsok között a nedves, vagy jeges úton való féktávolság hossza. Egy prémium téli abroncsokkal szerelt személyautó 60 km/h sebességről nedves útfelületen átlagosan 15%-al rövidebb fékúton áll meg, mint az olcsó abroncsokkal szerelt ugyanolyan személygépkocsi. A csúszós, jeges útfelületen a különbség még látványosabb: egy prémium téli abroncsokkal szerelt személyautó 40 km/h sebességről már 20%-al rövidebb fékúton áll meg, mint a budget abroncsokon fékező ugyanolyan gépkocsi.
Korcsolyapálya az utakon
Vezetési rutintól függetlenül, a legtöbb sofőrrel előfordult már legalább egyszer, amikor az autója nem reagált a kormánymozdulatokra és úgy tűnt, mintha önálló életre kelt volna. Ilyenkor a havas, vagy jeges úton tapasztalt élményeinkre gondolunk, azonban legtöbben elfelejtjük, hogy az ősszel is egyre gyakrabban előforduló zivatarok, vagy felhőszakadások során hirtelen lezúduló esőben is elveszthetik tapadásukat az abroncsok. Sokan a tapadás hiányát a nagy sebességgel bevett kanyarokban előforduló, hirtelen kormánymozdulatokkal járó kisodródásra gondolnak, azonban a kevésbé ismert aquaplaning, vagyis felúszás is ugyanilyen veszélyeket hordoz magában.
A felúszás kialakulásakor az abroncsok nem tudnak elegendő vizet kiszorítani a jármű alól. Egy kisebb esőben, amikor az utakra körülbelül 1 mm eső esik, egy 90 km/h sebességgel haladó személyautó első kerekein lévő abroncsoknak körülbelül 4-5 liter vizet kell kiszorítaniuk másodpercenként. Egy nagyobb esőzéskor, amikor körülbelül 1 centiméter víz kerül és ül meg az utakon, egy ugyanekkora sebességgel közlekedő személyautó első kerekein lévő abroncsoknak másodpercenként 45-50 liter vizet is el kell vezetniük.
A Bridgestone azt ajánlja az autósoknak, hogy hosszabb utazások előtt mindig ellenőrizzék a profilmélységet is, és még jóval a jogszabályban meghatározott 1,6 mm minimum profilmélység elérése előtt cseréljék le gumijaikat, mivel 3 mm-es profilmélység alatt az abroncsok már jelentősen veszíthetnek teljesítményükből és így értelemszerűen nő az felúszás kialakulásának kockázata is.
