2017. november 23. csütörtök
Kelemen és Klementina napja

7 trend, amelyek meghatározzák mindennapjainkat

Számos új szokás épül be mindennapjainkba, amelyek egyértelműen meghatározzák korunk termékfejlesztéseit, innovációit és újfajta piaci lehetőségeit. De vajon a fogyasztók vagy a szolgáltató cégek által generált igények ezek?

A PwC napokban megjelent tanulmánya két dimenzió mentén vizsgálja a fogyasztói szokásokat: a globális változásokat figyelembe véve, amelyek hosszú vagy rövidtávon mindset- és fogyasztói igény változást hoznak létre; illetve az ezek által katalizált innovációk mentén, amelyek beépülnek a fogyasztók mindennapjaiba, a táplálkozástól egészen a városi életig.

 

A trendekben közös, hogy részben meghazudtolják azt a hagyományos dogmát, miszerint a fogyasztói döntéseket a minőség/ár/megbízhatóság határozza meg, ehelyett egy újfajta hármas tényező lép előtérbe: a tudás, az idő és a biztonság.

 

„A kutatás során azt láttuk, hogy a mai globális trendek okozata közel azonos: a világ egyre összekapcsoltabbá válik - mind a való életben, mind a virtuális térben - és ez három dologra hat ki: a tudásra, az időre és a biztonságra. A hálózatok bővülésével egyre több tudásunk lesz, ugyanakkor egyre kevesebb időnk is arra, hogy a tudást megszerezzük” - mondja Osztovits Ádám, a PwC Magyarország tanácsadási üzletágának vezető cégtársa.

 

Íme a 7 trend, amely alapvetően befolyásolja fogyasztói szokásainkat a PwC tanulmánya szerint:

 

Kisvilág elmélet

Az összekapcsoltság vertikálisan és horizontálisan is nő: nemcsak az egyes országokat, de ugyanúgy az egyéneket, fogyasztókat összekötő hálózat, amely megfigyelhető a kereskedelem, vagy épp az információ áramlásának irányaiban, és az egyének viszonyrendszerében is. A fejlett világ fogyasztói számára ez pedig azt jelenti, hogy kapcsolataik (üzleti, információs stb.) a világgal folyamatosan bővülnek. Kutatások bizonyítják, hogy a több kapcsolattal rendelkező pontok könnyebben szereznek további kapcsolatokat – vagyis a minket körülvevő összekapcsoltság a jövőben csak tovább fog bővülni.

Először Karinthy Frigyes foglalkozott a hat lépés távolság elméletével, amely szerint a világon bármely két ember összeköthető hat lépésen, vagyis öt közvetítőn keresztül. Az azóta „kisvilág” néven is híressé vált elméletet az elmúlt évtizedekben sokan próbálták bebizonyítani, azt több alkalommal is alátámasztva vagy hasonló eredményt kapva egy-egy országra, régióra (például USA).

1. Újfajta döntéshozatal: itt és most 

A technológiai fejlődéssel a fogyasztók kezébe nemcsak okostelefonok kerültek, hanem információs hatalom is: pillanatok alatt hasonlíthatnak össze árakat, nézhetik meg, melyik kávézó van hozzájuk a legközelebb vagy, hogy az előttük lévő terméket más fogyasztók hogyan értékelték. Az azonnaliság („itt és most”), a személyre szabott ajánlatok és a termékekről/szolgáltatásokról könnyen áttekinthető háttérinformációk váltak a fogyasztói döntéseket meghatározó tényezőkké.

 

2. Orvos a családban 

A 2000-es évek közepén, ahogy egyre több háztartás rendelkezett már interneteléréssel, körvonalazódni látszott az egészségügy és orvos-beteg kapcsolatok egy új fejezete: az egészség 2.0. Az egészségüggyel, betegségekkel, megelőzéssel foglalkozó blogok, weboldalak, személyre szabható keresőfelületek és fórumok ahhoz vezettek, hogy a fogyasztók számára a korábbinál sokkal szélesebb információtömeg vált elérhetővé, tudatosabbá váltak és könnyen tanácsot kérhettek akár más felhasználóktól is. Míg az orvos-beteg kapcsolatokat korábban az jellemezte, hogy minden tudás és információ az orvos kezében volt, addig ez az internet megjelenésétől eltolódott abba az irányba, hogy a beteg kezdeményező szerepben már akár párbeszédet is tud folytatni arról, hogy milyen egészségügyi megoldás lenne számára a legjobb.

 

3. Mit eszünk ma? 

Észre sem vesszük, hogy olyan szavak, kifejezések kerültek be egy átlagos beszélgetésbe, mint „gluténmentes”, „laktózmentes”, „vegán”, vagy éppen „telítetlen zsírtartalmú”. De mi is történik a háttérben? Az élelmiszeripar változásai visszavezethetők ahhoz, hogy a fogyasztók egyre több információval rendelkeznek a helyes táplálkozásról, egyre több variáció veszi őket körül, amelyek között nem egyszerű eligazodni. A fogyasztók tudatosabbak, tájékozottabbak lettek, az információt aktívan keresik. Már nem csak az határozza meg döntéseiket, hogy amit megvesznek, finom-e, hanem az is, hogy tartalma, összetétele minőségi, elkészítése pedig időhatékony-e. A megnövekedett tudásnak van egy másik vonzata is, méghozzá az újonnan beazonosított főellenségek kerülése, mint a glutén, laktóz (ételallergiák, ételintoleranciák miatt), vagy a már régóta ellenségnek számító cukor. Az étkezés ma már nemcsak funkcionális, hanem az általunk képviselt életstílus szerves részét képezi, kölcsönhatásban van az adott fogyasztó mindennapi tevékenységével és értékrendjével. Ma már egyre több termékre kerülnek olyan címkék, mint: „vegán”, „ökológiai gazdaságból”, „fair trade”, és egyre többen követik a „tiszta étkezés” mozgalmát.

 

4. Biztonságban érzed magad? 

A biztonság fogalma ma éppúgy értelmezendő mind fizikai, mind kibernetikai szinten. A biztonság Maslow szükségletpiramisa szerint is alapvető fiziológiai szükségletünk, amihez emberi jogok is kapcsolódnak, így nem véletlen, hogy a fogyasztók szemében mindig is fontos értéket képviselt. A 21. század online terében jelentkező adatkitettség (felhő alapú szolgáltatások, megnövekedett online adattárolás stb.) és a világot érő terrortámadások (például a 2015. novemberi párizsi vagy 2016. márciusi brüsszeli támadás) következtében a fogyasztók biztonsághoz kötődő elvárásai extrém magasak, kevés tolerancia mellett. Míg az online szolgáltatásokkal kapcsolatban a fogyasztók sokszor tűnhetnek úgy, hogy megértik a rájuk leselkedő veszélyeket és óvatosak, ez legtöbbször nagyon alacsony valós tudással párosul. Ezzel szemben a mindennapi fizikai biztonságot érintő kitettség vagy bármely veszély ma már nyilvánvalóbb, és kevesebb magyarázatra szorul a legtöbb érintett fogyasztó felé.

 

5. Élet a városban 

A városi élet sokszor egyet jelent az állandó rohanással. Munka, család, háztartás, bevásárlás, edzés, szórakozás és egyéb feladatok az egyik oldalon – közlekedési dugók, túlórák, hosszú sorok a másik oldalon. Igazi hatékonyság-gurunak kell lenni ahhoz, hogy mindezek mellett egy városlakónak maradjon ideje és energiája kihasználni azt a szinte végtelen mennyiségű és típusú szórakozási és szabadidős lehetőséget, amit egy nagyváros kínál. Így minden perc, ami potenciális szabadidő (vagy azzá alakítható) értékessé és megvehetővé vált: legyen szó mindennapi rutintevékenységek kiszervezéséről, illetve gyorsabbá tételéről, vagy akár az ingázással töltött idő okosabb kihasználásáról.

 

6. Futurisztikus valóság 

A korábban elképzelhetetlen futurisztikusnak tűnő megoldások ma már nem is olyan elképzelhetetlenek, sőt megvalósulnak, tesztelés fázisába kerülnek és mikor még észbe sem kaptunk, már Amazonon megrendelhetőek, vagy házhoz is szállítják azokat. Az ember természetes vágya mindig megvolt az automatizációra, pénz és idő megtakarítására, a saját életét könnyítő megoldások használatára, vagy éppen arra, hogy más oldja meg a problémákat helyettünk. A robotika, a virtuális valóság eszközei, az önvezető autók, az okosotthon-megoldások mára már testközelbe hozták ezeket a szolgáltatásokat. A kérdés nem az, hogy „képesek leszünk-e?”, hanem, hogy „milyen hatással lesz az életünkre ezen eszközök tömeges elterjedése?” A továbbiakban olyan, korábban talán sci-fi-be illő megoldásokat mutatunk be, amelyek egy része akár már ma elérhető a fogyasztók számára.

 

7. Vissza a gyökerekhez 

Egy évtized sem telt el az iPhone-ok piaci bevezetése óta – mégis, a WebMD, az USA egyik legnépszerűbb, betegségekkel és tünetekkel foglalkozó portálja már külön cikkben foglalkozik az okostelefon-függőséggel. Hasonló, modernkori „betegségekre” keresve olyan kifejezéseket találunk, mint „túlzott telefonhasználat” (mint függőségi szindróma), internetfüggőség, vagy éppen kiégési-szindróma. Ez a függőségi viszony olyan további szorongást okozó lelki betegségekhez vezet, mint a „nomofóbia”, vagyis kényszeres ragaszkodás a mobiltelefonhoz, illetve félelem attól, hogy a mobiltelefonunk nélkül kell boldogulnunk. A technológiai függőség mellett más tényezők is vannak, amik miatt mai életünk nagyban eltér attól, ahogy elődeink éltek. Bármely boltba – legyen az egy hipermarket vagy egy online bolt – belépve a bőség zavara tárul elénk, az utcaképek alapvető elemeivé váltak a hirdetések, és mindeközben sokszor már azt sem tudjuk, hogy a kosarunkba kerülő termék honnan származik. A minket körülvevő információ- és termékdzsungel észrevétlenül megnehezíti a fogyasztók életét, akik emiatt naponta számtalan plusz döntés meghozatalára kényszerültek, így kezd kirajzolódni az igény egy újfajta egyszerűségre, letisztultságra.

És ezt olvasta?

Ritmus a Facebookon

Legolvasottabb a rovatban