A gazdagok vörösbort isznak
Ugyan ritkábban, viszont alkalmanként több bort vásároltak háztartások, mintegy 7900 forintot elköltve a januártól júniusig tartó hat hónapban - derül ki egy friss felmérésből. Leginkább hipermarketekben és a diszkontokban kapós a bor.
Borból az idei év első félévében ugyan ritkábban, ám alkalmanként nagyobb mennyiséget vásároltak a magyar háztartások 2015. január-júniushoz képest. Az egy vásárlóra jutó átlagos mennyiség a ritkuló beszerzések miatt enyhén csökkent, azonban a vásárlók száma ehhez hasonló mértékben bővült, azaz az újonnan meghódított fogyasztók kompenzálni tudták a vásárlók mértékletesebb fogyasztását. A megvásárolt bor mennyisége így stabil volt, de a forgalom az alacsonyabb átlagár hatására csökkent. A GfK háztartások fogyasztását monitorozó Háztartáspanel adatai szerint a borvásárlás ténye nagyban függ a háztartás jövedelmi szintjétől.
Havi 1300 forintot költünk borra
A vizsgált hat hónap alatt közel minden második magyar háztartás (56%) vásárolt bort otthoni fogyasztásra: egy háztartás átlagosan 14 litert, alkalmanként jellemzően 2 palacknyit (átlagosan 1,7 litert) és a vizsgált fél év alatt 8 alkalommal. A kategória literenkénti átlagára 556 forint volt 2016 január-júniusban, így egy átlagos háztartás összesen 7900 forint körüli összeget költött borra ez idő alatt.
A bort vásárló háztartások körében a vörösbor a legkedveltebb, így nem csoda, hogy a vizsgált hat hónapban négyből három borvásárlónak legalább egyszer erre esett a választása. Ízviláguk szerint a száraz borok a legkedveltebbek, bár a félédes borok is népszerűek. A fehérborok elsősorban a rosé boroktól tudott fogyasztókat hódítani, piaci részesedésüket ezek kárára tudták növelni január és június között.
Bort a háztartások főleg a modern kereskedelmi csatornákban vesznek: kiemelkedő szerep jut a legnagyobb részesedéssel rendelkező hipermarketnek, a másik zászlóshajó, a diszkont csatorna. Új fejlemény, hogy a diszkontok mennyiségi piacrészüket 5 százalékponttal tudták növelni a többi modern kereskedelmi csatorna rovására.
A gazdagok vörösbort vagy rozét isznak
Az adatok azt sugallják, hogy a borfogyasztás ma Magyarországon összefügg a jövedelmi státusszal. Minél kedvezőbbek egy háztartás anyagi viszonyai, annál valószínűbb, hogy az a háztartás vásárol bort: a legmagasabb jövedelmi szinten ez tízből hat háztartást, míg a legalacsonyabb jövedelmi szinten tízből mintegy négy háztartást jelent. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a magasabb jövedelmű háztartások körében legkedveltebb a vörösbor és a rozé.
Miközben napjainkban a gasztronómia robbanásszerű fejlődésen megy át, és világszerte óriási rajongótábora van a legkreatívabb sztárséfeknek ugyanúgy, mint a kézműves csokoládékat vagy egyedi tortákat készítő cukrászoknak, felmerül a kérdés: miért feledkezünk meg a minőségi édes fehérborokról, ha különleges hozzávalókból szeretnénk főzni egy ünnepi alkalomra, vagy éppen a tökéletes desszertet keressük egy nagy gonddal elkészített vacsora végére?
A válasz Gincsai Tamás, a mádi Holdvölgy főborásza szerint igen összetett: egyrészt, mivel az átlagos borfogyasztó sokkal nagyobb eséllyel találkozik gyenge minőségű édes borral, mint jó tételekkel, számos előítélet alakulhat ki a kategória iránt. Talán leggyakoribb kritika a túlzott cukortartalomból fakadó szirupos ízhatás, ami a gyengébb édes borok sajátja. A titok ugyanis az egyensúlyban rejlik. Ha ez megvan, vagyis a cukrot megfelelő sav- és alkoholtartalom egészíti ki, akkor még a legmagasabb cukortartalmú édes fehérbort sem érezzük sziruposnak. Sőt, éppen ellenkezőleg: egy szép tokaji sárgamuskotály, szamorodni vagy aszú trópusi gyümölcsös, fűszeres aromái, illatai és hosszú, komoly savai semmihez sem hasonlítható élményt nyújtanak, amiről kár lenne lemondani.
Az édes borok érdemtelenül háttérbe szorulnak, jóval kisebb a rajongótáboruk és jóval ritkábban fogyasztják őket, mint a száraz társaikat, legyen szó akár fehér, akár rozé vagy vörösborokról - állapítja meg Gincsai Tamás.
