Túlfogyasztás világnapja - megesszük az otthonunkat
Idén a mai napon jött el a túlfogyasztás világnapja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl.
Az ezredforduló óta mintegy három hónapot rövidült az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a mai napig a gyümölcsöket ettük, holnaptól viszont elkezdjük kivágni a fákat és azokat esszük majd meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy így a következő évben már az ideinél is kevesebb gyümölcsünk lesz.
Az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükségünk, de a legrosszabbul akkor járnánk, ha a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, hiszen akkor 9 Föld sem lenne elég számunkra évente!
A szén-dioxid a gyilkos
A Global Footprint Network adatai szerint a mai napra, augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta. Mindez azért lehetséges, mert több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halászunk és gyorsabban irtjuk ki az erdőségeket, mint ahogyan azok újratermelődhetnének, újranőhetnének.
Mi alapján határozzuk meg a túlfogyasztás mértékét?
A WWF Élő Bolygó Jelentése alapján a túlhasználat négy kulcstényezőre épül:
Mennyit fogyasztunk;
Mennyire hatékonyan termelünk;
Mennyien vagyunk;
Mennyi természet áll rendelkezésünkre.
"A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban. Mára a szénlábnyom 60%-át teszi ki az emberiség természettel szemben támasztott igényeinek, más néven az ökológiai lábnyomnak. Ha meg akarunk felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglalt céloknak, amit közel 200 ország írt alá tavaly decemberben, akkor a szénlábnyomot 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni. Ehhez viszont az kell, hogy egy teljesen új életformát alakítsunk ki, amelynek szükségletei igazodnak az egyetlen rendelkezésünkre álló bolygó erőforrásaihoz."- közölte Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Jó hír, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmező, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét. Olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthető kockázatok és a nem megfelelő infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költenünk. Az egyetlen erőforrás, amiből még mindig többre lenne szükségünk, az a döntéshozói elszántság. - állapította meg Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója.
Mitől függ a túlfogyasztás?
Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás egyre nőtt az elmúlt évtizedekben, a Föld ugyanakkora maradt. Az 1970-es évek óta a túlfogyasztás valósággá vált, feléljük természeti tőkénket ahelyett, hogy a kamatokat használnánk.
A túlhasználat csak egy ideig lehetséges, a természeti rendszerek egy idő után károsodnak, majd összeomlanak, ahogy már most is tapasztaljuk sok helyen a vízhiányt, a sivatagosodást, a talajeróziót, a fajok sorozatos kihalását és az éghajlatváltozást.
Innovatívak
Szerencsére néhány ország vállalta a kihívást. Costa Rica például az ország elektromosságának 97%-át megújuló erőforrásokból nyerte 2016 első három hónapjában. Portugália, Németország és Nagy-Britannia szintén úttörő lépéseket tett idén.
Portugália például villamos áram igényét, több napon át 100%-ban megújulókból fedezte. Eközben a kínai kormány kiadott tervezete szerint 50%-al csökkentenék a lakosok húsfogyasztását, ami számításaik szerint 1 milliárd tonnával csökkentené a kínai állattenyésztési iparág szén-dioxid kibocsátását 2030-ra.
Egyre gyorsabban feléljük a tartalékokat
A Föld népességének és így fogyasztásának növekedése miatt - különös tekintettel a szén kibocsátásra - a Túlfogyasztás Világnapjának időpontja korábbra került: az idei augusztus 8-ához képest 2000-ben még késő szeptemberben volt. A jó hír azonban, hogy ennek a naptári előremozdulásnak a mértéke az elmúlt öt évben kevesebb, mint évente egy napra csökkent, míg a 70-es évek elején még átlagosan évi 3 napról beszélhettünk.
Tavaly a túlfogyasztás napja augusztus 13-ra esett. Itt olvashatja róla cikkünket.
