2024. április 20. szombat
Tivadar és Odett napja

Hormonok miatt egyre rágósabb világszerte a csirkehús?

Számos fogyasztói észrevétel érkezett azzal kapcsolatban, hogy egyre rágósabb a csirkehús. Ez keltette fel a kutatók érdeklődését. Kiderült, hogy valahogy erősebb lett a szövet a csirkemellben, amit alighanem az ipari szintű termelési módszerek váltottak ki. Az egész szárnyasiparra jellemző a probléma, országtól függetlenül.

Az áruházak polcaira kerülő csomagolt, kicsontozott szárnyasoknak körülbelül 5-10 %-ában van jelen ez az új jelenség. Elfogyasztásuk nem jár semmiféle hátránnyal az emberi egészségre nézve, csak éppen az élmény változik. Az amerikai Szárnyas- és Tojás Szövetség szóvivője a CBS Newsnak megerősítette, hogy a változás okai nem ismeretesek a szakmai szervezet előtt, mely több mint 250 000 dollárt költ kutatásra, hogy rájöjjön a jelenséget kiváltó tényezőkre.

 

7118.jpgAz ízélmény nem változik, de az állag és ezért a "rágási élmény" igen. A hús keményebb szövetszálakból áll össze, tehát összességében véve erősebb, sőt nyúlósabb. Jelenleg anyagilag megéri nagyobb csirkéket tenyészteni, mert nagyobb az egy jószágra jutó kiló, így a bevétel is. A termelők és a kereskedők attól félnek, hogy a rágósabb csirkemell idővel kevesebbet fog érni a vevőknek: nyomott áron tudják majd csak értékesíteni őket az élelmiszerpiac ellátási láncában, ha a fogyasztók megelégelve a rágósabb húst, inkább nagyobb mennyiségben fognak pulykát vagy más szárnyasokat vásárolni. 

 

Ahogy azt Massimiliano Petracci élelmiszertudós, a University of Bologna kutatója a The Wall Street Journalnak elárulta, a jelenség az USA-ban, Spanyolországban, Angliában, Brazíliában és számos más országban ütötte fel fejét. Amerikában például a Sanderson Farms nevű nagy csirketenyésztő vállalat egy éve jött rá, hogy baj van: panaszok érkeztek mind a fogyasztóktól, mind az éttermekből, hogy a hús rágósabb. Bár az okok ismeretlenek, szakértők azért rendelkeznek bizonyos sejtésekkel. Elképzelhető, hogy a csirkeipar olyan növekedési hormonokat adott a levágásra - tehát nem tojásra nevelt - jószágoknak, amelyekben megnőtt a mell mérete, és a gyorsabban növekvő, nagyobbra növő csirkék szervezete a hús erősebbé válásával reagálta le a változást.

 

"Nem is annyira a súllyal van baj, minthogy milyen gyorsan éri el azt a súlyt" - mondta Sacit F. Bilgili, az Auburn University szárnyastudományi munkatársa, aki 5 éve tanulmányozza az előállt rendellenességeket. 

Ugyanakkor egyes szakértők azt hangsúlyozzák, nem lehet egyértelműen kimondani, mi az elváltozás oka: a csirkék elérték biológiai limitjüket vagy a tápuk váltja ki az abnormális izmokat.

 

Növekvő csirkék

Az elmúlt 50 évben az Egyesült Államokban mintegy megduplázódott a csirkék átlagsúlya és növekedésének tempója is jelentősen gyorsult. 

  • A mai csirkék gigászi méretűvé váltak az 1920-as években uralkodó méretekhez képest. Akkor 1,13 kilogramm volt egy átlagos csirke, ma viszont 2,7 kilót nyom! 
  • 1965-ben még 1,58 kilót nyomott egy csirke és 63 nap alatt érte el ezt a súlyt.
  • 2015-ben 2,8 kilogrammot nyomott egy csirke és már csak 48 nap kellett neki, hogy ekkorára növekedjen.

Sok vállalat már 4,5 kilós vagy nagyobb csirkéket is tenyészt. 

A rágós csirkehús csak az egyike azoknak az izomrendellenességeknek, amikre a nagy csirketenyésztőknél felfigyeltek. Ilyen anomália a zöld izom, amikor belső vérzések miatt az izom elszíneződik, vagy a fehér "vonalkásodás", amikor párhuzamos csíkokba rendeződik a zsír a filében.  

Amerikában van olyan telep, ahol egyenként megnézik a darabolt csirkét, hogy van-e benne keményebb darab, és ha igen, azt nem adják el önállóan húsként, hanem bedolgozzák más hústermékekbe. Állítólag ez az odafigyelés nem kerül nekik pluszköltségbe és pluszmunkaidőbe. 

 

Globálisan 20 millió csirke létezik, és ma már ez az állatfaj számít - a sertések mögött - a második legnagyobb állati fehérjeforrásnak. Agrárszakértők nem tartják lehetetlennek, hogy hamarosan a csirke kerül az első helyre. 

 

A csirkék háziasítása nagyjából 10 000 vagy 7000 évvel ezelőtt történt. Tudósok összevetették az ősi jószágok csontjait, és úgy találták, hogy alapvetően nem tért el nagyban az ember és a csirke étrendje, ami arra utal, hogy a szárnyasok viszonylag szoros közelségben éltek az emberrel még a háziasításuk előtt is.

 

Forrás: CBS News, The Wall Street Journal, Business Insider, The New York Times, Agri Stats Inc., National Chicken Council