Nemekkel az igenek felé
A Szomszédok Julcsijának nem volt könnyű kitörnie a sorozatszerep skatulyájából, de ma már foglalkoztatott színésznő – „saját jogon”. Ábel Anita úgy véli, hogy minden kacskaringónak fontos szerepe volt abban, hogy azzá váljon, aki: olykor énekel egy dzsessz klubban, máskor humort csempész a hírek mögé a tévében, de elsősorban színházi szerepeire készül.
Színésznő, énekesnő, műsorvezető vagy éppen egy tévés produkció médiasztárja. Melyik az igazi Ábel Anita?
Elsősorban színésznő vagyok, aki énekel és olykor feltűnik a televízióban. Például énekesnőnek semmiképpen nem titulálnám magam. Csak, mint más színésznőknek, nekem is volt egy álmom egy zenés estről, ahol a kedvenc dalaimat énekelhetem és személyes történetekkel köthetem össze ezeket. Jó, azt beismerem, hogy nem hagyományos est ez. A kedvenc dalaim kicsit új köntösbe kerültek, igazi időutazás: a Túl szexi lánytól, a Szomorú vasárnapig sok minden elhangzik, élő zenei kísérettel. A dalok között személyes történeteimet mesélem el, kudarcok, sikerek, szerelmek, gyerekkor, múlt, jelen és egy kicsit a jövő. Sírunk, nevetünk, nagyon megtisztelő, hogy eddig minden koncert telt házzal ment, sokan több előadáson is voltak. Médiasztárnak egyébként végképp nem nevezném magam sem a műsorvezetések, sem a Heti Hetes miatt.
Akkor is színész lett volna, ha nincs a Szomszédok?
Már öt éves koromtól gyermekszínészként szerepeltem több produkcióban, így biztos vagyok benne, hogy ezen a pályán kötöttem volna ki. Jelentkeztem volna a színművészetire, s legfeljebb másutt álltam volna színpadra. De én ezt az utat kaptam, ami nehezebb ugyan, de nem bánom. Minden egyes kudarc és pofon csak hozzásegített ahhoz, hogy mára az legyek, aki vagyok.
Nem annak van könnyebb útja a színházi világban, aki már fiatalon ismertté válik? Sokan a színművészeti felvételijén sosem felelnek meg...
Ez igaz. Ahogy az is, hogy köztük is vannak kiváló színészek. Aki a pályára való, előbb vagy utóbb mindig megtalálja a helyét.
Ugyanakkor én 12 éves koromtól 25 éves koromig játszottam a sorozatban. Más ilyen fiatalon, éretlenül népszerűvé válni, mint később, sok munkával, tapasztalattal és életbölcsességgel a hátunk mögött. Másrészt a színházi világ nem nagyon tolerálja azt a színészt, aki szappanoperában játszik. Ezért mondom, hogy színésznőként rögösebb az utam. De soha nem adtam fel, mindig tanulni és fejlődni akartam, ezért kis szerepeket is elvállaltam. Elvégeztem a Gór Nagy Mária Színitanodát, ahol kibújtam a csigaházamból és kibontakozhattam egy remek közösségben.
A Julcsiság nem nyomta rá a bélyegét tinikora kapcsolataira?
Nem, mivel mindig igyekeztem megmaradni hétköznapi embernek. Sosem voltam magántanuló. A gimiben minden nap ott voltam, később a tanárképző főiskolán is rendesen bejártam az órákra. A mai napig minden iskolából megvannak a barátaim.
Tanárképzőt, újságíró iskolát és buddhista főiskolát is végzett. Miért, ha színésznőnek készült?
Mert ezek a dolgok érdekeltek. Mindegyiknek megvolt a helye és a szerepe az életemben. Amikor nem jutottam túl az utolsó rostán a színművészetis felvételin, anyukám javaslatára újságírónak tanultam. Ott egy barátnőm kitalálta, hogy végezzük el az egri főiskola pedagógia-pszichológia szakát. Közben Gór Nagy Mária hívott a színitanodába és én jöttem. És jöttek utána a színházi szerepek is, majd 2001-ben a tévés munka a reggeli sávban Stohl Andrással, Csonka Bandival és a többiekkel. Bárhova is vetett a jó sorsom, mindig tanulhattam valami újat, valami izgalmasat. És mindenütt megismerkedhettem fantasztikus emberekkel, akik a mai napig az életem részei.
Némiképp kilóg a sorból a Buddhista Főiskola. Oda hogyan került?
Ezt a feng shui iránti érdeklődésem hozta. Hihetetlen volt az a három év, hiszen nemcsak kiszakított a média hajtós, de sokszor felszínes világából, de új irányba is terelte az életemet.
Például a keleti gyógyítás felé?
Közvetlenül nem, de az érdeklődésem miatt közvetve talán mégis. A pránanadi egy tibeti gyógymód. Egy barátnőm hívott el egy tanfolyamra és magával ragadott. Gyógyító még nem vagyok, ahhoz még sokat kell tanulnom, de jó úton haladok. Mindez fontos része az életemnek. Ahogy a mindennapos meditáció is.
Ez nyugtatja meg?
A férjemmel úgy gondolkozunk, hogy az ember a saját karmikus feladatai miatt születik a Földre és ez teljesen független attól, hogy például ki a miniszterelnök. Azt gondolom, hogy az egyén elsődleges célja az életében a társas kapcsolatainak, a többi emberrel való viszonyának javítása. Nehéz persze egy agresszív, felgyorsult világban a buddhizmus szellemében élni, de bizonyos helyzetekben ennek köszönhetően máshogy oldom meg a problémákat, mint régen.
Öt éve kicsit kiesett a körforgásból, akkor született meg kislánya, Luca. Nehéz volt visszatérni?
Az élet csodálatosan kitisztította előttem az utat Luca megszületéséhez. Akkoriban lett vége a Danubius rádió reggeli műsorának és a televízióban a Krém is befejeződött. Egy színházi igazgatóváltás miatt szerepeim sem voltak, tehát csak Luca koncentrálhattam. Két évig voltam otthon, s közben kevés fellépést vállaltam. Igaz, utána legalább egy év küzdelmes időszak volt a visszatérés. De megérte.
Lesz Lucának kistestvére?
Ezen nem gondolkodtunk még, ahogy Luca esetében sem. Az idő erre nyilván véges, de akkor jön kistesó, ha jönnie kell. Egyelőre Luca és a kutyánk kitölti az időnket és az életünket.
Ötéves korában kezdte a gyerekszínészkedést, Luca éppen ennyi most, látja rajta a jeleket?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem látom benne a tehetséget. Volt, hogy elkísért próbára is. De én érettebb voltam az ő korában, nem gondolom, hogy jó lenne most színpadra állnia. Az éneklős tehetségkutató elvarázsolta, szeretne egyszer megmutatkozni egy ilyenben, de ráér még. Legyen még gyerekkora.
Tudatosnak tűnik ebben. A saját tapasztalataiból indul ki?
Sok mindent láttam és átéltem gyerekként a felnőttek között. Attól, hogy a gyerek kicsi, még nem hülye. A tudatosságom kapcsán fontos, hogy szerintem kétfajta ember van. Van, aki tudja, mit akar és van, aki azt tudja, hogy mit nem akar. Én az utóbbi vagyok. Tudom, hogy mit nem szeretnék, ezért sokszor vagyok képes nemet mondani. Ezek a nemek visznek el az igenek felé.
Mire mond nemet?
Például sok olyan felkérésre, amely nagy anyagi haszonnal járna, de nem az én utam. Ezért mondhatom el talán azt is, hogy nem váltam üres, teljesítmény nélküli celebritássá.
