Kapunyitási pánik
Egyre általánosabb, hogy a fiatalok a tanulmányaik utolsó éveihez közeledve pánikba esnek: félnek az álláskereséstől, a munkanélküliségtől, az önállóvá válástól. A munkanélküliségi statisztikákat szemlélve korántsem tűnik alaptalannak az aggodalmuk. A frissen végzettek számára a legnagyobb kihívás a gyakorlat és az aktív nyelvtudás megszerzése.
Európa-szerte, így hazánkban is egyre nagyobb problémát okoznak az állástalan fiatalok. Különösen aggasztó a helyzet a válság által erőteljesebben sújtott Spanyolországban és Görögországban, ahol a 25 év alattiak több mint fele munkanélküli.
Megsebzettek
„A fiatalok a tanulmányaik végéhez közeledve elkezdenek félni attól, hogy nem találnak állást, a szaknyelv ezt nevezi kapunyitási pániknak” – mondja Kasik László. A Szegedi Tudományegyetem neveléstudományi intézetének adjunktusa azt tapasztalja, hogy ez az érzés erősebb a mostani egyetemistákban, mint néhány évvel korábban. A neveléstudományi szakember szerint ennek egyik oka az ismeretlentől, a munka világától való félelem.
„Az egyetemen sokan azt a megoldást választják, hogy elkezdenek még egy szakot, felismerik ugyanis, hogy több lábon kell állni – mondja Kasik László. – Ezzel együtt vagy épp ennek hatására a diplomások körében kitolódott a családalapítás, egyre később kell dönteniük a fiataloknak a gyermekvállalás és a karrier között. Ha azonban úgy látják, hogy mindkettő kilátástalan, az is a kapunyitási pánik egy formája.”
Ördögi kör
Az álláskeresésnél a legnagyobb problémát a tapasztalat hiánya okozza: a diplomások és a szakképzettek körében egyaránt. A legtöbb állás betöltéséhez ugyanis a munkáltató elvárja, hogy a jelölt 2-5 év hasonló szakmai gyakorlattal rendelkezzen. A fiatalok ördögi körrel szembesülnek: sehová nem veszik fel őket, ha nincs gyakorlatuk, de nem tudnak gyakorlatot szerezni, ha sehová sem veszik fel őket. A szakképzési rendszer – de sok esetben az egyetemi képzés sem ad megfelelő mennyiségű gyakorlatot a frissen végzettek kezébe. Ezt hivatott orvosolni a szakképzésben a német mintára bevezetett duális képzés: az iskolai elmélethez a vállalkozásoknál szerzik meg a diákok a kellő tapasztalatot. A kormány tervei szerint a 2014-20 közötti európai uniós költségvetési ciklusban mintegy 50 milliárd forint jut ennek a képzési formának a támogatására és erősítésére. Jelenleg mintegy 50 ezer diák vesz részt ilyen szakképzésben. Azonban míg nálunk minden 20. cég működtet tanulószigetet vagy tanműhelyt, addig a mintául szolgáló Németországban a vállalatok 20 százaléka kapcsolódott be a duális szakképzésbe. Németországban a duális szakképzésnek jelentős szerepe volt az iskolai lemorzsolódók munkaerő-piaci integrálásában: az iskolaelhagyók 60 százaléka lépett be a duális rendszerbe. Belátva, hogy a fiatalok munkanélküliségének újratermelődését úgy lehet megakadályozni, hogy versenyképes tudást szereznek, a kormány ettől az évtől egyszerűsítette a cégek számára a gyakorlati képzés költségeinek elszámolását, és a tanulónkénti éves normatívát is 440 ezer forintról 453 ezer forintra emelte.
Mérnök, informatikus
A felsőoktatásban tanulók helyzete sem könnyű: a kötelező tananyagban általában csak 4-6 hét szakmai gyakorlat szerepel, amely az álláskeresésnél azonban nem elegendő. Jóllehet, a hiányszakmák esetében a cégek már a szakmai gyakorlatra hozzájuk érkező hallgatók közül „kimazsolázzák” jövendőbeli munkatársaikat. Ilyen területek a jelenlegi trendek alapján a mérnöki és informatikai szakmák. Ez a vállalkozások számára is fontos: hiszen a megfelelő szakemberek felkutatása komoly időbeni és agyagi ráfordítást igényel. A Hays nemrég közzétette felmérése kimutatta, hogy hiába a magas munkanélküliség, rengeteg a betöltetlen állás a piacon, ezek azonban nem találkoznak. A cégeknek nem ritkán egy-másfél évig is kell keresgélniük egy megfelelő szakembert. (Megvan az ágazat, amely képes itthon tartani a tehetséges fiatalokat.) Ez a kiesett termelés és a személyzeti tanácsadók fizetésével együtt akár több millió forintba is kerülhet a cég számára. A cégek azért is alkalmaznak szívesen fiatalokat, mert ők könnyebben motiválhatóak, hogy olyan irányban képezzék magukat tovább, ami az adott vállalkozásnak érdeke.
Nyelvtudás kell
Külön kiemelendő a diplomások esetében a nyelvtudás, mint munkaerő-piaci kihívás. Különösen a multinacionális cégek várják el a jelöltektől a nyelvek ismeretét: az iskolai oktatás és a cégek elvárásai azonban sok esetben ezen a területen sem találkoznak. A cégek általában tárgyalóképes, hibátlan, aktív nyelvtudást várnak el a jelentkezőktől: ennek elsajátítására azonban az iskolai nyelvoktatás kevésnek bizonyul.
A fiatal tehát, aki tanulmányainak utolsó évében rádöbben, hogy kapunyitási pánik tört rá, két utat választhat: tovább képezi magát nyelvi vagy szakmai téren. Ennek együttes megvalósítására több programot is kínál az EU külföldi szakmai gyakorlatok formájában.
