Remény a lombikban
Akinek pikk-pakk összejön, talán eszébe sem jut, milyen kínzó érzés éveken át várni arra, hogy a terhességi teszt pozitív legyen. Nem lehet pontosan megsaccolni, a meddőség hány párt érint, szakemberek azonban vallják: egyre többet. Ennek részben oka, hogy a gyermekvállalás időpontja későbbre tolódik.
„Négy éven keresztül próbálkoztunk a férjemmel, hogy gyerekünk legyen. Valószínűleg csak az érti meg, milyen az, amikor minden hónapban összeomlik egy világ az emberben, aki átélt már hasonlókat” – mondja a most 34 éves Kata, aki már három gyerek boldog édesanyja. Abban a négy évben viszont pokol volt az élete. „Tudtam én, mondták sokan, hogy ne görcsöljünk, jön majd a baba, ha jönnie kell, de minden reggel ez volt az első, és minden este az utolsó gondolatom: gyereket akarok. Amikor másfél évig hiába próbálkoztunk, orvoshoz mentem. Előbb engem néztek meg: minden rendben volt. A férjemmel sem volt semmi gond. Azt mondták, legyünk türelmesek, várjunk. Kaptam gyógyszert, eltelt a következő év. A harmadik évben már az egyik meddőségi centrum foglalkozott velünk. Négy év, inszeminációk, és két lombikbébi program után végre pozitív lett a terhességi tesztem. Amikor kilenc hónappal később megszületett a kislányunk, madarat lehetett velünk fogatni.”
Katáék életében ekkor egy nem várt csavar következett: a nő, hat hónappal azután, hogy megszülte a lányát, természetes módon is teherbe esett, ráadásul ikrekkel. Két kislány és egy kisfiú anyukája, s azt mondja: valószínűleg sokkal jobban megijedt volna a rá váró nehézségektől, ha nem kellett volna éveket várnia az első gyerekére.
A vizsgálattól a lombikig
A szakirodalom szerint meddőségről akkor beszélhetünk, ha egy évnyi rendszeres házasélet mellett sem jön össze a baba. A meddőség nagyjából ugyanolyan arányban érinti a két nemet, az esetek 10 százalékában nem állapítható meg az oka sem. A nőknél a leggyakoribb előidéző a méhkürt elzáródása, korábbi gyulladások, fejlődési rendellenségek, a méh jóindulatú daganatai (mióma), a petefészek rendellenes működése. Férfiaknál többek között a nem megfelelő minőségű sperma vagy a nemi betegségek állnak leggyakrabban a háttérben. Kelemen Csaba szülész- nőgyógyász, endokrinológus azt mondja: régen meddőségről akkor beszéltek, ha két év is eltelt sikertelenül. Ma azonban, ahogy a párok egyre későbbre tolják a családalapítást, mind több a meddő pár.
„Nyilván, ha egy húszas éveikben járó párnál nem jön össze egy év alatt a gyerek, még nyugodtabban hagyunk időt nekik, mintha egy 35 év körüli pár jelentkezik ugyanezzel a problémával. Először az alapvizsgálatokat kell elvégezni: nőknél nőgyógyászati, hormonális, általános labor és petevezeték átjárhatósági vizsgálatot, a férfiaknál spermavizsgálatot.”
Ha nincsen szervi baj, akkor jön első lépésben a petefészek stimuláció: gyógyszerrel vagy injekciós kúrával 3-6 hónapon keresztül. Ha ez sem hoz eredményt, akkor már a meddőségi centrumok veszik át a dolgok koordinálását. Első körben az úgynevezett inszeminációra kerül sor: az eljárás során a spermiumokat egy vezetéken keresztül juttatják a méhkürtbe. Ahol ez sem jár sikerrel, ott kerül sor a lombikbébi kezelésre, amelyből öt beavatkozást támogat az állam. Leszívják a petesejteket, amelyeket mikroszkóp alatt termékenyítenek meg, majd a megtermékenyített petesejtet juttatják vissza a méhkürtbe.
Petesejt a fagyasztóból
Kelemen Csaba azt mondja, azzal, hogy egyre későbbre tolódik a gyerekvállalás, gyakoribbak a teherbe esést nehezítő tényezők is. A női meddőség nagyjából negyedét a peteérés rendellenességei okozzák, nagy részét pedig az úgynevezett endometriózis: ilyenkor a méhnyálkahártya sejtjei a méh üregén kívüli, például a hasüregben is megjelennek. Évről évre több ilyen betegségben szenvedő nőt diagnosztizálnak, ami szintén összefüggésbe hozható a korral. A nőgyógyász hozzáteszi: ma már van nemzetközi példa arra, hogy valaki petesejt fagyasztást kérjen. „Ha valaki lefagyasztatja néhány petesejtjét 25 éves korában, amit mondjuk tíz évvel később felhasznál, akkor az a terhesség biológiai szempontból olyan, mintha 25 éves lenne.”
Fizikailag is durva
„Két és fél éve próbálkoztunk, amikor kiderült, hogy az egyik petevezetékem nem átjárható, ezért csak lombikbébi-programmal lehet gyerekünk – mondja a 35 éves Eszter, aki most várja a harmadik kezelést. – Két sikertelen lombikon vagyunk túl, útközben sajnos kiderültek egyéb dolgok is, például az egyik rákszűrésnél pozitív lett az eredményem.”
Eszter azt mondja, lehetetlenség ugyanúgy bízni a sikerben, mint három éve, de tudja, hogy minden elveszett, ha lélekben feladja. „Ez a kezelések nagyon megterhelnek lelkileg, s fizikailag is durvák, ráadásul hiába támogatja az állam, van anyagi vonzata.” (A hormonkészítményekért mindkét, cikkünkben megszólalt nőnek alkalmanként több mint százezer forintot kellett fizetniük.) „Nem tudok mit tenni: minden alkalommal, ha valaki terhes lesz, vagy szül a környezetemben, sírógörcsöm lesz – vallja be őszintén Eszter. – Félek, mi lesz, ha nekem ez sosem adatik meg. Egy éve szült a húgom, eddig kétszer tudtam elmenni hozzájuk látogatóba.”
Meddőség számokban
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2010-es kutatása szerint Magyarországon mintegy 150000 meddő házaspár, illetve pár él, ami nagyjából megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 10-15 százalékra becsült előfordulási gyakoriságának. A KSH azonban a WHO számainál is többre becsüli a meddőségben érintettek számát. Felmérésük szerint inkább a 18 százalék a reális, ami riasztóan magas szám, vagyis 100 párból 18-nál nem fogan gyermek még rendszeres nemi élet mellett sem egy éven belül.
Ha nincs biológiai ok
A terméketlenség hátterében sokszor nem találnak biológiai okot. Előfordulhat például, hogy egyszerűen a depresszió akadályozza a fogantatást. A megtermékenyülést és a beágyazódást is biztosító hormonális egyensúly zavara akár fizikailag is lehetetlenné teheti a teherbe esést. A meddőség és a depresszió ok-okozati összefüggése már régóta ismert tény, a lelki probléma azonban nemcsak eredményként, hanem kiváltó okként is jelentkezhet. A spirál megállíthatatlannak tűnik: ha kiderül, hogy valaki meddő, az ebből fakadó kudarcélményt nehéz kiheverni, ami viszont hatással lehet a későbbi próbálkozásokra.
A tudat alatt elfojtott félelmek a szülői szereppel járó felelősségtől vagy akár magától a szüléstől való félelem is meddőséget okozhat. (Például olyan szorongást kiváltó gondolatok, mint hogy milyen lesz a születendő baba, vagy, hogy milyen leszek anyaként/apaként.) Aki mindennél jobban vágyik kisbabára és hónapról hónapra azt tapasztalja, hogy megint nem fogant meg, annál valóban elkerülhetetlennek tűnik a kétségbeesés és az idegeskedés, mégis ajánlott nyugodtan várni a babára, mert a stressz és a meddősség egymásra ható, erősítő hatások.
