2024. április 23. kedd
Béla napja

Ezek az országok vonzák leginkább a tehetségeket

Magyarország a 31. helyen végzett a Nemzetközi Tehetség Versenyképességi Index (GTCI) felmérésen, a listát Svájc, Szingapúr és Luxemburg vezeti. Idén harmadszor készítették el a rangsort.

5522.jpgAz idei évben harmadik alkalommal adta ki Nemzetközi Tehetség Versenyképességi Indexét (Global Talent Competitiveness Index - GTCI) a világ egyik vezető üzleti iskolája, az INSEAD. Az intézmény a kutatást az Adecco Csoporttal és a szingapúri Human Capital Leadership Institute-tal közösen végezte.

 

Az idei GTCI tanulmány témája a „Tehetségek vonzása és a nemzetközi mobilitás” volt, amely ennek megfelelően a tehetségek földrajzi mozgása és az egyes országok gazdasági teljesítőképessége közötti összefüggéseket vizsgálta. Nem meglepő, hogy a lista élén szereplő országok - az első három helyen nem történt változás az előző éveshez képest - mind a magasan képzett munkaerő számára vonzó desztinációként definiálják magukat. Az első helyen Svájc áll, amelyet Szingapúr és Luxemburg követ.

GTCI Top 10

1. Svájc

2. Szingapúr

3. Luxemburg

4. Egyesült Amerikai ÁLlamok

5. Dánia

6. Svédország

7. Egyesült Királyság

8. Norvégia

9. Finnország

10. Kanada

 

Nyitottak és vonzók a külföldieknek

A top 10-ben szereplő országok mindannyian egyértelműen kinyilvánítják nyitottságukat a tehetségek mobilitása előtt – Svájc és Luxemburg népességének közel 25%-a külföldön született, míg Szingapúr esetében ez az arány a 43%-ot is eléri.

 

Az idei GTCI egyik nagy meglepetését a Csehország okozta, amely 20. helyezettként belépett a top 20-as országok körébe. A felmérésben résztvevő 109 ország közül Magyarország a 31. helyen végzett, ezzel az európai országok 46%-át utasította maga mögé.

 

Magyarország: nem vonzó a tehetségeknek

Hazánk viszonylag jól szerepelt a „Munka és szakmai jártasság” dimenzióban, ami azt jelenti, hogy a többi országhoz viszonyítva sikeresebbek vagyunk a munka során alkalmazható képességek és a termelékenység tekintetében. Ugyanakkor lemaradtunk a „Tehetségek számának növelése” és a „Tehetségek vonzása” dimenziókban, így a jövőben várhatóan komoly nehézségekkel kell szembenéznünk a versenyképes tehetségek megtartása terén. Hátrányban vagyunk továbbá a „Külső nyitottság” tekintetében is, azaz lemaradtunk a külföldi cégek és munkaerő hazánkba vonzásában.


„A munka világa ma gyorsabban változik, mint bármikor korábban. Ez nagy lehetőségeket, ugyanakkor nagy kihívást is jelent. A tehetségek országok közötti mozgását egy sor gazdasági, politikai és társadalmi tényező befolyásolja. A listát vezető országok példája azt mutatja, hogy az államoknak muszáj invesztálniuk a képzésbe és a tudásközpontok kiépítésébe, ugyanakkor csökkenteniük kell a munkaerő szabad mozgását nehezítő bürokráciát” – mondta Vég Ottó, az Adecco Kft. Ügyvezető Igazgatója. „Az országoknak, így hazánknak is, meg kell érteniük, hogy a nemzetek tehetség szerinti versenyképességében nincs állandóság, hiszen a tehetség mindig jobb és jobb lehetőségeket keres. A kihívás tehát az egyes nemzetek számára az, hogy folyamatosan, innovatív módon építsék, vonzzák és tartsák meg a tehetségeket.”

 

Koppenhága, München és Barcelona csak néhány azok közül az új feltörekvő városok közül, amelyek egyre növekvő versenyt jelentenek a hagyományos világvárosoknak. Ezek az új világvárosok.

 

A 8 kulcsüzenet5523.jpg

Az egyes országok eredményeinek elemzése alapján számos hasonlóság rajzolódik ki, amely alapján nyolc kulcsüzenet fogalmazható meg:

 

1. A mobilitás a tehetségfejlesztés egyik kulcs tényezőjévé vált: a kreatív tehetségek teljes körű fejlesztése csak akkor lehetséges, ha a nemzetközi mobilitás és a tudásáramlás biztosított.

 

2. A migrációs vitának el kell mozdulnia az érzelmek szintjéről a megoldások felé: tehetség alapján kell irányítani a munkaerő vándorlását – és ebből az országoknak előnyt kell kovácsolniuk.

 

3. A management gyakorlatoknak nagy szerepe lesz a tehetségek vonzásában: az anyagi ösztönzés és az életszínvonal mellett a tehetség vonzás másik fontos tényezője lesz a szakszerű vezetési gyakorlat és a munkavállalók fejlesztésébe való befektetés.

 

4. Miközben a munkaerő továbbra is mobilis, a munkahelyek is oda költöznek, ahol a tehetségek vannak: néhány ország már felhívta magára a nemzetközi befektetők figyelmét azáltal, hogy elérhető áron kínálja a kreatív tehetséget - az európai régióban például Málta, Szlovénia, Ciprus és Moldova.

 

5. Új ’tehetségmágnesek’ jelennek meg: miközben az Egyesült Államok, Szingapúr és Svájc már régóta vonzóak a tehetségek számára, heves verseny alakulhat ki az olyan új tehetség ’gyűjtőpontok’ között, mint Indonézia, Jordánia, Chile, Észak-Korea, Ruanda és Azerbajdzsán, hiszen mindannyian arra törekszenek, hogy csatlakozzanak ezen vonzó tehetség desztinációk köréhez.

 

6. Az alacsony képzettségű munkaerő helyét robotok veszik át, miközben a tudásalapú dolgozókét az algoritmusok: a technológia fejlődése miatt több szektor átalakul – van, ahol gépek helyettesítik az embert, van, akiknek virtuálisan kell dolgozniuk és van, akiket át kell képezni, vagy el kell költöztetni, hogy legyen munkája.

 

7. A tehetségkörforgás világában, a városok és régiók kritikus szereplői lesznek a globális tehetségekért folyó versenynek: az egyes városok agilitása és brandingelése sokkal fontosabb differenciáló tényezővé válik, hiszen a nagyvárosok egyre növekvő hányada alkalmaz kreatív eljárásokat, hogy magához vonzza a nemzetközi tehetségeket.

 5524.jpg

8. A megfelelő szaktudás hiánya, egyre nagyobb hátrányba sodorja az országokat: a szaktudásban jelentkező lemaradás egyre nagyobb mértékben van jelen Kínában, Indiában, Dél-Afrikában és különösen Brazíliában. Ez a megállapítás szintén igaz néhány olyan magas bevétellel rendelkező országban, mint Írország, Belgium vagy Spanyolország.

 

Az idei GTCI vizsgálat 109 országra terjedt ki, amelyek a Föld lakosságának 83,8%-át és a világ GDP-jének 96,2%-át foglalják magukban.

És ezt olvasta?

Ritmus a Facebookon

Legolvasottabb a rovatban